;)
A pozsonyi Kálvária
2019 04 2.
Jóllehet a húsvét a Krisztus előtti korból ered, a keresztények számára az év legnagyobb ünnepe. Ez ugyanis valóban Jézus halálának és feltámadásának évfordulója, ellentétben a karácsonnyal, amikor is annak tudatában emlékezünk meg Krisztus születéséről, hogy világra jöttének tényleges napját nem ismerjük.
Jézus feltámadásának ünnepe mindig kiemelkedő helyet foglalt el a keresztény naptárban. Szigorú böjt előzte meg, melynek során a hívők felidézték Krisztus szenvedéseit. Így érkezett el a nagyhét a nagycsütörtökkel, nagypéntekkel, nagyszombattal és az események kicsúcsosodását jelentő húsvétvasárnappal. Kezdetben minden ilyen napot templomban ültek meg. A Jeruzsálembe eljutó keresztények (elsősorban a keresztes lovagok) a szabad ég alatt, Jézus megfeszítésének színhelyén, a Golgota (latinul Kálvária) hegyen élhették át a húsvét misztériumát. Ők hozták magukkal Európába annak gondolatát, hogy a messze földről látható dombokat Jézus szenvedéseit szimbolizáló helyekké tegyék. Csupán egy fakeresztet kellett felállítani, és kész volt a saját, otthoni „Kálvária”.
A pozsonyi Kálvária létrehozását Mechtl Albert jezsuita atya kezdeményezte 1694-ben. A várostól északra található szőlőhegyek közötti dombot, amelyből a „Kálvária” lett, korábban máshogy nevezték. Az elsőként felállított kereszthez fokozatosan további építmények társultak, amelyek Krisztus életét, tevékenységét és szenvedéseit ábrázolták. A domb lábától a keresztig vezető ösvény mentén a város polgárai előbb csak egyszerű faépítményeket emeltek, ezeket azonban hamar felváltották az egyes stációk gondosan kidolgozott, szobrokkal és festményekkel díszített falazott kápolnái. Olyan építmények is megjelentek itt azonban, amelyekhez hasonlót ritkán látni a keresztutak állomásain. Ahol a Puskin utca a Štefánik utcába torkollik, körülbelül a mai buszmegálló helyén állt egy kápolna, amely a megváltói küldetése teljesítésének megkezdése előtti ifjú, csaknem gyermek Jézust ábrázolta. Valamivel feljebb, a Križkova és a Mély utca (Hlboká) sarkán egy fakereszt állt a Megfeszített bádogból megformált alakjával, kétoldalt Szűz Mária és Szent János kőszobrával, vélhetőleg azok számára, akik nem bírtak felkapaszkodni a dombtetőre. A közelben az anyjától búcsúzó Jézust ábrázoló szobrokkal díszített kápolnát találhatott a zarándok. Különleges ritkaságnak számított az 1958-ban még álló Szent Péter-kápolna, melynek tetején nem kereszt, hanem bádogkakas ágaskodott.
Az egykori zarándokok útja a Szárazvám utcában (Suché mýto, Hodžovo námestie) kezdődött. Az erődített város központjában, például a Szent Márton-plébániatemplomban vagy egyéb templomokban gyülekeztek, majd áthaladtak előbb a Mihály-kapun, utána pedig a Szárazvám utcában álló kapun. A két kapu közötti utcának ekkor még Négyvödrös utca volt a neve. A Szárazvám név a város külső falának északi kapujánál álló vámházból ered. Az egykori kapu és a vámház helyén áll ma a Grassalkovich-palota előtti szökőkút, közepén a fémből megformált földgömbbel. A kapu mögött az út kettéágazott. A Kálvária felé vezető irányt fakereszt jelölte az orsolyás kolostor majorja mellett (a 19. század vége óta itt áll az egykori Stefánia, ma Štefánka kávéház). A kereszttel szemben Grassalkovich Antal gróf 1769 előtt egy nagy, Szent Borbálának szentelt nyilvános kápolnát épített saját kertje területén. A fényűző berendezésű, értékes falfestményekkel díszített kápolna ma is áll, egy későbbi átépítés során azonban betagolták a palotába, amely ma a köztársasági elnök rezidenciája.
A „Kis Kálvária” a 20. század húszas éveiben még állt a Križkova és a Mély utca sarkán, egészen az Általános Nyugdíjintézet Országos Hivatala épületének (Jindřich Merganc, 1925) megépítéséig, amely ma a Szlovák Tudományos Akadémia székháza. A pozsonyi barokk Kálvária építményeinek állaga fokozatosan romlott, különösen 1950 után, amikor a városból erőszakkal kitelepítették a róluk gondoskodó szerzeteseket. 1958 után a Prágai utca (Pražská) szélesítésének és új lakóépületek építésének ürügyén barbár módon elpusztították a stációk zömét. A közeli villanegyed egyes lakói a barokk angyalszobrokat dekorációként „áthelyezték” a saját kertjükbe. Az évszázadokig csupasz dombot időközben gondozatlan erdő borította be, a vadon növő fák gyökerei pedig tovább pusztítják az egykori barokk építmények alapjainak maradványait. Legalább a legmagasabban találhatókat (a Keresztre feszítés szoborcsoportot, a prédikátortemplomot a haranglábbal, a Krisztus elfogatását, a Krisztus sírja kápolnát) érdemes lenne felújítani.
Štefan Holčík
Fordította: Böszörményi Péter
Kíváncsi mi újság a Pozsonyi Kifli háza táján?
Ajánljuk
Támogatóink
Eseménynaptár
Támogassa az értékes dokumentumok, családi fotóalbumok, könyvek, fényképek és képeslapok megmentését, hogy ne vesszen feledésbe a háromnyelvű város, Pozsony atmoszférája.
Egyesületünkbe tagsági kérelem kitöltésével és beküldésével magánszemély vagy szervezet is beléphet.
Hirdessen weboldalunkon!