2024-es naptárunkban a termékeny művész, Marx Béla (1885, Pozsony – 1963, Bécs) festménysorozatának felhasználásával készült képeslapokat mutatunk be.

Fadrusz János kőbe véste a történelmet.

Válogatás a www.pozsonyikifli.sk internetes magazin cikkeiből, 2. rész

Ez a könyvecske nem igazi mese, inkább kalandos utazás az álmok, emlékek, legendák és a zsidó Pozsony világában. Egy világhírű személyiségnek kíván emléket állítani, aki a régi Pozsonyban telepedett le s talált otthonra. Merüljünk el hát együtt a zsidó Pozsonyról szóló történetben, melynek főszereplője az okos és jóságos Chaszam Szófer, akit a kortársai „nemzedéke fénye”-ként emlegetnek. 12 éven felülieknek

A 2023-as Pozsonyi naptárat a régi Pozsonyt ábrázoló gyönyörű akvarellekből állítottuk össze, amelyek a város kiemelkedő népszerűsítője, a lektor, idegenvezető és eseményszervező Lehel Zsolt ajándékaként kerültek birtokunkba.

A régi családi fotóalbumok lapozgatásába merülő olvasó a „régi pozsonyiak” révén visszatekinthet a letűnt, de ma mégis újjáéledni látszó időkbe, felidézve a Pozsony, Pressburg és Bratislava néven is ismert többnyelvű város gazdag és dicső történetét.

Egyesületünk már nyolcadik éve jelenteti meg a régi Pozsonnyal kapcsolatos ábrázolásokkal, fotográfiákkal teli Pozsonyi Naptárát. A kiadvány megjelenésével a Pozsonyi Városi Levéltárat szeretnénk támogatni és népszerűsíteni.

A Pozsonyi Kifli Polgári Társulás egyik alapítója, ifj. Papp Sándor könyve a legendás pozsonyi péksütemény történetéről. A gazdagon illusztrált kötetben sok régi recept is található.

A Pozsonyi mesék sorozat ezen kiadványa petőfies légkörben készült: a szöveg és az illusztrációk bátor, helyenként meghökkentő megoldásai egy olyan embernek állítanak emléket, aki maga is forradalmi szemléletével alkotott maradandót.

A nagysikerű első kiadás után itt a második! Ismerjük meg együtt a tudós, polihisztor Kempelen Farkas kalandos és érdekes életútját, akinek híre még életében bejaŕta Európát bámulatos munkái kapcsán!

A Pozsonyi Hajósegyletet az angol sportegyesületek mintájára alapították 1862-ben, ligetfalui székhelyét pedig 1895-ben adták át. Sajnos, a Szlovák nemzeti felkelés hídja építésekor ez a klubház is a városrombolás áldozata lett. Az egylet történetét az Aixinger család három generációja dolgozta fel és adta ki 1941-ben. Ezt az összefoglalót olvashatják kiadványunkban.

Tudjátok, ki mentette meg a meséket a feledéstől? Rómer Flóris, a réges-régen élt tudós pap, aki felidézte a sárkánygyíkok ősi történeteit!

Dani és barátja kerékpárral járják be Pozsonyt hogy felkutassák a helyi születésű szobrász kalandos életének nyomait.. Hamar kiderül, hogy Fadrusz élete egyáltalán nem volt hétköznapi, csupa rejtély és titok. Éppenezért a fiúk „Fadrusz-dossziéja“ izgalmas olvasmány felnőtteknek és gyerekeknek egyaránt.

Amiként eltűnt a Zsidó utca, szétszóródtak utolsó lakói, velük együtt eltűnt a hagyományos zsidó kultúra nagy része is, amibe beletartoztak a mesék is. A zsidó mesék többezer év tapasztalatát rögzítik, alapeszméjük a hit, az együvé tartozás, az igazságosság, a kitartáas és a műveltség eszménye. Könyvünk ezekből a mesékből kínál ízelítőt.

Válogatás a www.pozsonyikifli.sk várostörténeti portál legérdekesebb írásaiból.

Hallottak már Batka Jánosról, a zenekritikusról, levéltárosról, újságíróról, Liszt Ferenc hű barátjáról és Fadrusz János felfedezőjéről, aki szás évvel ezelőtt valódi legendának számított szeretettt szülővárosában, Pozsonyban? És ismeritek-e Batka János rejtett énjét, a titokzatos feltalálót, akinek Ferenc Jóska még a kutyusát is kitüntette, és aki megálmodta Pozsony csellóházait, orgonapalotáit és trombitatornyait?