Vándortudósok Pozsonyban, 1865

Régi pozsonyi történetek
2015 04 23.

Megérkeztek végre azon ünnepélyes napok, melyek hetek, sőt hónapok óta nálunk közbeszéd tárgyai, s melyekre már régóta szokatlan lelkesedéssel folytak az előkészületek. A város külseje már egy hét óta hirdette, hogy valamely nem mindennapi eseménynek lesz színhelye” – tájékoztat Pozsonyról 1865 augusztusában Magyarország képes hetilapja, a Vasárnapi Újság.

pozsony_multja1_1865_02-3

A Magyar Orvosok és Természetvizsgálók 11. nagygyűlésére az egykori koronázóvárosba 568 tudós érkezett az egész országból. A tudományos élet jeles képviselői kedvezményes jeggyel, vasúttal vagy gőzhajóval utazhattak Pozsonyba. A regisztráció és az ismerkedési estély a Prímási palota épületében zajlott. Az esti órákban az épület előtt, az erkélyen megjelent vendégek nagy tetszésére, a Pozsonyi Dalárda tartott fáklyás felvonulást és adott koncertet. Másnap a közgyűlést a Városi Vigadóban Zichy Károly elnök és Pozsony polgármestere, Gottl Móric nyitotta meg. Ezután a titkárok, Rómer Flóris és dr. Kanka Károly (pozsonyi szemészorvos) olvasták fel a különböző tudományos intézmények üdvözlő leveleit.

ukb-d0485418-00000001

A nagygyűlés titkára és az esemény egyik főszereplője Rómer Flóris volt, aki a kongresszus régészeti szakosztályának ülésvezető elnöki tisztét is betöltött, tovább a Grassalkovich-palotában ebből az alkalomból rendezett ipari, régészeti és művészeti kiállítás egyik legaktívabb rendezője. A kiállítás katalógusának régészeti részét is ő szerkesztette. A Grassalkovich-palota előtt lobogó zászlók jelölték a kiállítás helyszínét, amely méltán tekinthető az 1868-ban megnyíló Pozsonyi Városi Múzeum „előszelének”.

pozsony_multja_1865_02-3

A vendégek több kiadvány mellett egy emlékérmet is kaptak ajándékba. A pozsonyi tagtársak ebből az alkalomból adták ki a Pozsony és környéke című könyvet, amelyben Pozsony múltját és jelenét mutatják be. A Pozsony régészeti műemlékei című részt Rómer Flóris írta. A korabeli tudományos és idegenforgalmi „workshop” résztvevői egy kirándulással egybekötött tanulmányúton is rész vettek: gőzhajóval ellátogattak Dévénybe és a Pozsony mellett található ausztriai Hainburgba és Németóvárra (németül: Bad Deutsch-Altenburg). Emlékezetes pillanata lehetett a nagygyűlésnek a régészeti szakosztály pozsony-nagyszombati lóvasúton történt szentgyörgyi kirándulása. A nagygyűlés több neves vendége között szerepel a híres feltaláló, Jedlik Ányos neve is, aki a fénytalálkozási készülékről tart előadást.

01%20(2)

A rengeteg szakosztály (orvos, sebész, gazdasági, természettani, zoológus, botanikus, gyógyszerész, asztronómus stb.) szakmai ülései mellett a fiatalabb vándortudósok számára a szórakozásra is bőven maradt idő, írja a Vasárnapi Újság beszámolója:

„Az orvosok és természetvizsgálók fiatalabb tagjai ugyanis mindjárt a gyűlés első napján bizottmányt alakítottak, mely e nap estéjére zárt körű tánczestélyt rendezett a helybeli lövöldében, ezzel is be akarván bizonyítani, hogy az okos ember a hasznossal a kellemeset szokta egyesíteni. A mulatságra Pozsony szépei nagy számmal lévén meghiva, a meghivást szívesen is fogadták s a kitűzött helyen megjelentek. Derült kedv és vidorság nem hiányzott. Mindenesetre dicséretesen jellemzi az ifjú természetvizsgálók ízlését, hogy ők a természet legszebb tárgyait, a hölgyeket is meg akarták Pozsonyban ismerni.”

pozsony_1862-3

A magyarországi tudósok első nagygyűlését 1841-ben Pesten tartották, amelynek célja a Magyarországon működő tudósok személyes kapcsolatainak kiépítése, valamint az orvosi és természettudományi ismeretek, tapasztalatok eszmecseréje volt. A gyűlések helyének változtatásával a szervezők a magyarországi vidék megismerését kívánták elősegíteni. „Diplomaticus nyelve a magyar gyűléseinek, ezen vitetvén jegyzőkönyvünk is, mind azáltal hazai nyelvünkben jártas ügyfeleink kevéssé jártas ügyfeleink deákul, sőt saját anyai nyelvökön is adhatják közléseiket”– írja az alapszabály.

Ifj. Papp Sándor

Támogatóink

Don`t copy text!