;)
Villanóképek a pozsonyi korcsolyázás történetéből
2023 01 10.
Az idősebb Pieter Bruegel flamand festő Téli táj korcsolyázókkal és madárcsapdával c., 1565-ben készült hangulatos festménye örökíti meg a korcsolyázás újkori, németalföldi kezdeteit: az ifjúság a befagyott csatornákon, lábbelijére csontokat kötözve, csúszkál, siklik a jégen. Az ezt követő évszázadokban azután ez a vidám téli szórakozás fokozatosan más nyugati országokban is meghonosodott, s onnan természetesen tájainkra is eljutott. A 19. század első harmadában Budapesten már rendkívül népszerű volt ez a sport, a Városligeti-tó jegén és a befagyott Dunán korcsolyáztak. 1869-ben alakult meg a Pesti Korcsolyázó Egylet (1872-től Budapesti Korcsolyázó Egylet).
Pozsonynak sincs szégyenkeznivalója, hiszen ahogy a Pressburger Zeitung korabeli száma írja: „A mi Pozsonyunk egy modern szórakoztató egylettel lett gazdagabb, lévén hogy ifjúságunk 1870. február 5-én egy korcsolyázó klub megalapítására vállalkozott.”
Az újság 1871-es számában a Pozsonyi Korcsolyázó Klub új jégpályájára invitálják a korcsolyasport kedvelőit, amely csupán egy rövid sétányira, védett helyen, a “Bécsi söröző” (Edl utca) mögötti térségben található. Vasárnapra, megfelelő idő esetén, ünnepélyt terveznek, mely alkalommal 2-4-ig katonazenekar is játszik majd. A városban fehér zászlókat kitűzve, melyeken korcsolyacipő látható, fogják jelezni, hogy korcsolyázásra alkalmas a jég. 1874. január 14-én a klub a korcsolyázás kedvelőinek szórakoztatására nagyszabású, kosztümös korcsolyaestélyt rendezett a jégpályán (Edlplatz), pazar kivilágítással és tűzijátékkal. Az est zenei részében az ezredzenekar működött közre.
A korcsolyázás olyannyira divatba jött nálunk, olvasható az újság 1877. december 28-i számában, hogy a hölgyek téli toalettje elképzelhetetlen korcsolyacipő nélkül. És hol lehetett akkoriban korcsolyázni Pozsonyban? Hát a Pöcsnin, az Edl utcai korcsolyapályán és a malomligeti posztógyár mellett. Hétközben kevésbé frekventált, de hétvégenként a befagyott Pöcsni Pozsony legnépesebb jégpályája – adja hírül az újság 1883. január 25-i számában.
Az Edl utcai korcsolyapálya, jóllehet a város központjában található, és minden tekintetben jól felszerelt, most azonban kisebb a látogatottsága, ezúttal a posztógyár melletti jégpályán a legnagyobb a nyüzsgés. Hiszen jó alkalom kínálkozik korcsolyázás közben az ismerkedésre, könnyebben tud közeledni egy fiatalember egy hölgyhöz a jégen, mint a táncparketten, mégha nagy is az esélye a lépéstévesztésnek. 1886. január 10-én arról ad hírt a Pressburger Zeitung, hogy megnyílt az új jégpálya a Temető utca 5. szám alatt. Kedvező időjárás esetén naponta 7-től szürkületig, fél 7-től 9-ig megvilágítással tart nyitva Swoboda jégpályája.
1886. december 28-án újabb korcsolyázási lehetőséggel bővült a kínálat. A “régi Wawra” apróhirdetésben tudatta a mélyen tisztelt publikummal, hogy a mai nappal újra megnyitja a posztógyár melletti jégpályáját. Közmegelégedésre 45 méterrel meghosszabbította és 10 méterrel kiszélesítette azt. Az immár bevezetett vízvezetékkel biztosítja a publikum számára a tükörsima jégfelületet. A jégpályák megnyitását, az ott rendezett ünnepségeket, programokat, a szokásos zenekari fellépéseket rendszerint az újság hirdetési, híradási rovatában tették közzé. Igy tudatták az érdeklődőkkel 1891-ben azt is, hogy Hackenberger jégpályája a Grössling utca 44-ben nagyszabású kosztümös korcsolyaestet rendez ünnepi kivilágítás mellett – katonazenével. Az 1902/1903-as korcsolyaszezont örökíti meg Aixinger Mariska nagymamám 1899-től, 15 éves korától vezetett kis noteszében. Felsorolt kívánságai között szerepelt a korcsolya is, amelyet – mint kiderül – meg is kapott. “1902. november 19-én először korcsolyáztam” – írja. Gondosan feljegyezte, mely napokon volt korcsolyázni: január 25-éig többnyire naponta, illetve kétnaponként, összesen 34 alkalommal volt az akkori téli szezonban a jégen.
1903-ban a újság arról tudósít, hogy a Pozsonyi Tornaegylet nagy terve, hogy jégpályát létesítsen a ligeti sportpályán, nagyot lépett a megvalósulás felé, többek között megállapították a belépti díjak és a különböző bérletek összegét. Napi belépő 40 fillér, egyleti tagoknak és diákoknak 20 fillér lesz. Az 1906. január 28-i lapszám már a frissen megnyitotta jégpályát említi, ahol teljes szélcsend uralkodik, és naponta gondoskodnak a megfelelő jégről. Kicsi, ám kiváló társaság látogatja. 1910. január 1-jén délután a Pozsonyi Télisport Egylet hivatalosan megnyitotta a vaskutacskai tavakon levő jégpályáját. A tavakat jól karbantartott vastag jégréteg borítja, és esténként ívlámpák világítják meg. Jól fűtött ruhatár, öltözők és melegedők várják a publikumot. Naponta zene. A megfelelő jeget mindenkor egy vörös zászló a közepén fehér korcsolyacipővel fogja jelezni a villamosmegállókban a Színháznál, a Nagy Lajos téren, a Stefánia úton, valamint a Lamacsi úton. Az autóbuszok félóránként közlekednek, ameddig csak publikum van a jégpályán.
Az itt közreadott amatőr fotók családi hagyatékunkból származnak, sajnos minden évszám, illetve megjelölés nélkül. Vélhetően az Edl utcai jégpályán készülhettek, és felismerhetők rajtuk a nagymamám és a nővére.) Az édesapámat és unokafivérét lányismerősükkel megörökítő fénykép 1937 januári keltezésű.
Orbánné Bertha Mária
Kíváncsi mi újság a Pozsonyi Kifli háza táján?
Ajánljuk
Támogatóink
Eseménynaptár
Támogassa az értékes dokumentumok, családi fotóalbumok, könyvek, fényképek és képeslapok megmentését, hogy ne vesszen feledésbe a háromnyelvű város, Pozsony atmoszférája.
Egyesületünkbe tagsági kérelem kitöltésével és beküldésével magánszemély vagy szervezet is beléphet.
Hirdessen weboldalunkon!