;)
A pozsonyi boszorkány és más 100 éves bűnesetek
2014 07 6.
Kirakati cipőlopás. Mérgezett mák az élelmiszerboltokban. Kabáttolvajok a Stefánia úton. Újabb bűnesetek a 100 évvel ezelőtti Pozsonyból.
Akinek szüksége úgy hozta, boszorkányok szolgálatait is igénybe vehette a századforduló utáni Pozsonyban. Aztán hogy megkapta-e, amiért fizetett, az más kérdés. A Nyugatmagyarországi Híradó című lap 1906. február 10-i számában A pozsonyi boszorkány címmel érdekes csalási esetről számolt be. Bizonyos Grünhaus Anna régi haragosát szerette volna megleckéztetni. „Cselédismerőseinek egyikétől azt hallotta, hogy lakik Pozsonyban egy varázslással foglalkozó asszonyi állat, aki bizonyos esetekben szinte megbecsülhetetlen, és aki már sok embernek sikeresen játszott kezére ügyes bajos dolgokban” – olvasható a hírben. Fel is kereste a Grebner Annát, az állítólagos boszorkány. „Hosszabb tárgyalás után elhatározták, hogy Grebner Anna a Grünhaus Anna haragosát úgy meg fogja babonázni, hogy az többé soha nem lesz képes járni, örökre megbénul.” A művelet végrehajtásához a boszorkány pénzt kért, és mivel azzal nyugtatgatta a megbízóját, hogy a pénzt később majd visszavarázsolja, apránként 26 koronát csalt ki a nőtől. A varázslat viszont nem következett be: sem a bénulás nem vált valóra, sem pedig a pénz nem került vissza, így Grünhaus Anna végső elkeseredettségében feljelentést tett, így az esetre fény derült. „Egyszerű, babonás teremtés létére nem hallott még Kálmán király szigorú parancsáról, amely évszázadokkal ezelőtt hangzott el és a következőképpen szól: A boszorkányokról, akik nincsenek, beszéd se essék.” Különben aligha történt volna meg vele e mulatságos eset, állapítja meg a cikk szerzője.
Manapság hajlamosak vagyunk azt hinni, hogy az élelmiszerek minősége az ipari technológiák miatt messze elmarad a korábbitól. Ám száz évvel ezelőtt éppúgy gondok voltak az élelmiszerekkel, mint manapság. 1910-es az az újságcikk, amely beszámol arról, hogy mérgezett mák került forgalomba Pozsonyban és környékén. „…a múlt év végével Somorján mákosétel élvezetétől egy súlyosabb megbetegedés fordult elő” – írja a Nyugatmagyarországi Híradó. A vizsgálat megállapította, hogy a mák Abeles Klinger pozsonyi cégétől származik, amely a legtöbb pozsonyi és környékbeli kereskedőt ellátja mákkal. Kiderült, hogy az Oroszországból származó mákba 1-2 százalék beléndekmag került. A beléndek (egyéb nevén bolondító beléndek, ördögszem vagy boszorkányzsír) hallucinogén, illetve kéjkeltő hatású, vagyis pszichomotorikus zavarokat okozhat. Elrendelték a készletek lefoglalását, de a kereskedőket nem büntették meg, a hiba ugyanis a szakvélemény szerint a termelőnél volt. „Oroszországban ugyanis azokon a területeken, ahol a mákot nagyban mivelik, a gazdálkodás még olya alacsony fokon áll, hogy a mák nagyfokú elgyomosodásán nem is lehet csodálkozni; tekintve továbbá azt, hogy a mákot aratáskor lesarlózzák, ez adja meg a magyarázatát annak, hogyan kerülhet a beléndekmag a mákmag közé. Így tehát a máknak szándékos meghamisításáról szó nincsen…” – zárul a cikk.
Szándékos bűncselekményekről gyakrabban olvashatunk a Híradó hasábjain. 1906. februárjában például kabáttolvaj garázdálkodott Pozsonyban. „Csütörtökön délután egy Stefánia-úti grófi palota portásának szobájából az urasági inasnak fekete télikabátját emelte el, majd később az evangélikus internátust szerencséltette megjelenésével s ott a folyosóról egy bentlakó növendék szürkésszínű téli kabátját vitte magával. A vakmerő kabáttolvajt nyomozzák” – áll egy február 10-i kishírben.
Négy évvel később a hatóságok egy cipőtolvajra csaptak le. A tettes Horváth István 36 éves budapesti származású nőtlen napszámos volt. „Csütörtökön délután 2 óra tájban a Kórház utca 43. sz. alatt lakó Galló János cipészmester kirakatát álkulccsal kinyitotta s abból egy pár cipőt lopott el.” A tolvajt észrevették, mire futásnak eredt, a rendőrök pedig az országúton elfogták, és átadták a bíróságnak, tájékoztat a Nyugatmagyarországi Híradó 1910. január 1-jei cikke.
Fél évvel később a hatóságok a lakosság segítségét kérték egy bécsi lopás kapcsán. „Július hó 9-én a wieni vadászati kiállításon ismét két darab bukovinai tájképet ábrázoló olajfestményt loptak el, amelyek Kochanowska Augusta névvel voltak megjelölve.” Aranykeretes festményekről van szó, 16×30 cm nagyságban, 100 és 450 korona értékben. „Eladáskor az eladó feltartóztatandó és a rendőrségnek átadandó.”
Ismeretlen öngyilkos. A Híradó 1911. február 15-én ezzel a címmel közölt rövidhírt egy férfiről, akinek a személyazonosságát a rendőrség nem tudta megállapítani. „…a Wachtmeister-dűlő egyik szőlőkerti gunyhójában egy ismeretlen férfit felakasztva találtak” – áll a beszámolóban. A barna hajú és bajuszú, fekete kabátban és fekete fűzős cipőben elhunyt áldozat negyven éves lehetett. Iratok nem voltak nála. „Az öngyilkosnál négy darab aranygyűrűt, egyik M. M. betűkkel, két kis kulcsot és egy Szent Antal szobrocskát találtak” – állítja a lap. Aki tud róla valamit, jelentkezzen a rendőrkapitány hivatalában, zárul a cikk.
Veres István
Kíváncsi mi újság a Pozsonyi Kifli háza táján?
Ajánljuk
Támogatóink
Eseménynaptár
Támogassa az értékes dokumentumok, családi fotóalbumok, könyvek, fényképek és képeslapok megmentését, hogy ne vesszen feledésbe a háromnyelvű város, Pozsony atmoszférája.
Egyesületünkbe tagsági kérelem kitöltésével és beküldésével magánszemély vagy szervezet is beléphet.
Hirdessen weboldalunkon!