Einstein Pozsonyban?

Albert Einstein feleségével, Elsevel, 1923-as argentin látogatása során. Forrás: www.argentina.gob.ar

Mit írtak Einstein pozsonyi látogatásáról? A Bratislavské priority, maximá a kuriozity (Pozsony elsőségei, rekordjai és kuriózumai) című kötetben annak idején érdekes információra bukkantunk: „1923-ban Albert Einstein azért látogatott Pozsonyba, hogy Zách János Ferenc levelezését tanulmányozza a városi levéltárban.” Ennek sokáig nem tulajdonítottunk különösebb jelentőséget. Amikor azonban nekifogtunk annak, hogy utánajárjunk a látogatás részleteinek, kezünkbe került František Tkáč 1984-es cikke, amely az állítólagos pozsonyi születésű Zách születésének 230. évfordulója alkalmából jelent meg. A szerző valamivel pontosabban fogalmaz: „1923 júliusában a híres professzor, Albert Einstein is eljött, hogy megtekintse Zách levelezését.” A városi levéltár könyvtárában ugyanakkor azt találtuk, hogy Albert Einstein állítólag 1923. augusztus 17-én látogatott Pozsonyba. Később dr. Ondrej Pöss fizikatörténész egy publikálatlan cikkében akadtunk egy megjegyzésre, mely szerint Einstein három napig tartózkodott a városban. A kollégától egy személyes beszélgetés során megtudtuk, hogy az információ František Tkáčtól származik, és hogy Einstein állítólag a Carltonban szállt meg. Alexander Čunderlík a Významné osobnosti a Bratislava (Pozsonyon nyomot hagyó jeles személyiségek) (1986) című kötetben azt állítja, hogy Einstein a prágai német egyetem rektorának kíséretében utazott Pozsonyba. Más forrás szerint Bécsből érkezett. Čunderlík szerint a jeles vendéget dr. Schay Miksa pozsonyi főrabbi és dr. Faust Ovidius városi levéltáros kalauzolta a városban, utóbbi a lakására is meghívta. Mint utóbb kiderült, az efféle információk feltehetően mind az említett, irodalmi csengésű nevet viselő embertől származnak. Megpróbáltunk ezért belepillantani a hagyatékába a Városi Múzeumban, amelyben a dokumentumok mellett állítólag több ezer fénykép is található, köztük egy fotó Albert Einsteinről a Ganümédész-kút előtt. Sajnos Faust hagyatéka még nincs feldolgozva, így a nagy fizikust ábrázoló felvételt és releváns dokumentumokat sem találtunk, ezért kénytelenek vagyunk másod‑, sőt harmadkézből származó információkra hagyatkozni.

A Carlton Hotel 1930-ban. Forrás: Peter Janoviček 

  Miért jöhetett Einstein Pozsonyba? Az eddigi híradások Einstein állítólagos pozsonyi látogatásáról számos kérdést vetnek fel, amelyekre egyelőre nincs megnyugtató válaszunk. Először is: miért jött volna egyáltalán Pozsonyba? A forrásokban ugyanaz az indok szerepel: hogy a városi levéltárban tanulmányozza Zách János Ferenc személyes levelezését. A legtöbb részletet Tkáč 1974-es, Einsteinova návšteva v Bratislave (Einstein pozsonyi látogatása) című cikke tartalmazza. Eszerint 1923 elején Einstein Faustnál érdeklődött, hogy megtalálható‑e a városi levéltárban Zách írásos hagyatéka. A fizikus és a városi levéltáros állítólag három levelet váltott egymással, és Faust kedvező válasza nyomán Einstein 1923. augusztus 17‑én Pozsonyba utazott. Másodszor: mi lehetett Zách levelezésében, amiért a nagy fizikusnak megérhette Berlinből Pozsonyba utaznia? Különösen úgy, hogy rendkívül sűrű program állt mögötte: 1923 márciusának közepén tért vissza féléves útjáról, amelynek során négy hónapot Japánban töltött, felkereste Délkelet‑Ázsiát, Palesztinát (ahol lerakta a jeruzsálemi Héber Egyetem alapkövét), majd Spanyolországot. Májusban – mint más években is – vendégprofesszori kötelezettségeit teljesítette a hollandiai Leidenben. Mivel 1922. december 10‑én nem tartózkodott Európában, nem vehette át a Svéd Királyi Tudományos Akadémia által neki ítélt fizikai Nobel‑díjat. A díjátadó ünnepség része az ún. Nobel‑előadás is, amelyet a díjazottnak meg kell tartania, különben nem kapja meg a díjhoz kapcsolódó pénzösszeget. És tudjuk, hogy Einstein már 1918‑ban megígérte feleségének, Milevának, hogy a Nobel‑díjhoz járó összeget teljes egészében neki adja. Ez volt a fordulópont, amely után Mileva négy év múltán hozzájárult a váláshoz. Ezért Einstein július elején Svédországba utazott, hogy e kötelezettségének eleget tegyen. A visszaúton, július közepén érintette Koppenhágát, ahol Niels Bohrral folytatott eszmecserét. Augusztus végén és szeptemberben a fiaival vakációzott a dél‑németországi Lautrach kastélyában, illetve az északnémet Kielben. Figyelemre méltó volna, ha mindeközben időt szakít arra, hogy a távoli Pozsonyba utazzon, és elolvasson két Zách‑levelet. Jogos tehát a harmadik kérdés: miféle levelekről van szó?

Zách János Ferenc Forrás: Wikimedia Commons

  Mit kereshetett Einstein Pozsonyban? A leveleket hosszú kutatás után sikerült megtalálnunk a városi levéltárban. Az egyik, keltezetlen darab francia nyelvű. Valójában – keltezés és megszólítás híján – nem is nevezhető levélnek, inkább beszámolónak vagy áttekintésnek mondható. Részletesen leírja az Uránusz bolygó felfedezésének körülményeit. William Herschel első észlelésének ismertetésével kezdődik: „1781. március 13‑án este 11 órakor Herschel úr…” Ezután Zách felsorolja azokat a csillagászokat, akik ellenőrizték a felfedezést, ismerteti a vélekedések alakulását arról, hogy milyen égitestről van szó – üstökös‑e vagy bolygó –, közli az új bolygó pályaelemeit több megfigyelő meghatározásai szerint, valamint az ezekből kiinduló mozgásszámítás képleteit is. A beszámoló a bolygó elnevezéséről folytatott vita ismertetésével zárul. A végén csupán aláírás áll, udvariassági formula nélkül, ami arra utal, hogy nem levélről van szó. A másik kézirat valóban levél: keltezést és megszólítást is tartalmaz. Olaszul íródott, és egy latin nyelvű részlet is szerepel benne Zách egyik írásából. A csillagász egy becses barátja levelére válaszol. Beszámol neki az angliai tudományos életről, ismertetve Herschel és Priestley sikereit. A szöveg középpontjában Zách egy jelentős felfedezésének leírása áll, ugyanis megtalálta Thomas Harriot régi kéziratait. E dokumentumok szerint a 16–17. század fordulóján élt angol tudós Galileit és Scheinert megelőzve fedezte fel a napfoltokat, Descartes-ot megelőzve alkotta meg az analitikus geometriát, és Halley előtt jósolta meg a híres üstökös visszatérését.

Einstein svájci útlevele 1923-ból. Forrás: Wikimedia Commons

  Mi kelthette fel Einstein érdeklődését Zách kéziratai iránt? Most, hogy tudjuk, mit tartalmaznak a fennmaradt kéziratok, két kérdést tehetünk fel: először, el tudta‑e olvasni őket Einstein; másodszor, miért lehettek számára érdekesek. Az első kérdésre egyszerű a válasz, hiszen Albert Einstein franciául, olaszul és latinul is tudott, így gond nélkül elolvashatta a kéziratokat. A második kérdésre adott válasz már összetettebb, s a különböző szerzők eltérően vélekedtek róla. A pozsonyi idegenvezetőknek szánt Významné osobnosti a Bratislava című kötetben Čunderlík ezt írja: „Einstein azért érkezett Pozsonyba, hogy a városi levéltárban megvizsgálja a kiváló csillagász és fizikus, a pozsonyi születésű Zách Ferenc (1764–1832), a csillagok körmozgásáról szóló elmélet atyjának hagyatékát; tanulmányozni kívánta művét, hogy elméleti munkájában alkalmazza az onnan merített ismereteket.” Ez az idézet tankönyvi példája azoknak a pontatlanságoknak, amelyekkel az efféle kiadványokban találkozunk, és amelyek megnehezítik az igazság feltárását. Először is: a városi levéltárban nincs Zách‑hagyaték, csupán a két említett kézirat. Másodszor: Zách nem Pozsonyban született. Harmadszor: Záchot aligha nevezhetjük fizikusnak; sokkal inkább csillagász volt. Negyedszer: Zách nem 1764‑ben, hanem 1754. június 13‑án született. Ötödször: az égitestek mozgásának törvényeit közel százötven évvel előtte Johannes Kepler vezette le – így Zách semmiképpen sem a „csillagok körmozgásáról szóló elmélet” megalkotója. Hatodszor: Einstein Pozsonyban nem tanulmányozhatta Zách művét, csak a két kéziratot. Mivel tudjuk, hogy ezek mit tartalmaznak, újra felmerül a kérdés: mit remélhetett tőlük? Esetleg az általános relativitáselmélet vagy a születőben lévő kozmológia következményeinek megerősítését kereshette az Uránusz felfedezésére és az üstökösökre vonatkozó információkban. Hogy ez a feltevés helytálló‑e, egyelőre nem tudjuk megmondani, mert a rendelkezésre álló Einstein‑életrajzokban egyetlen említést sem találtunk a városunkban tett látogatásáról. Ugyanígy nem akadtunk nyomára a Fausttal folytatott állítólagos levelezésnek sem. A városi levéltárban, ahol Faust Ovidius dolgozott, erről semmilyen említés nincs. Einstein archívumában sem lelték nyomát a levelezésnek. Tkáč egyik cikkében az szerepel, hogy Faust elmondása szerint Einstein állítólag jelentős csillagászokról készült könyvet írni, ezért kutatta Zách hagyatékát. Ilyen szándékot azonban egyetlen Einstein‑biográfia sem említ. Aki ismeri Einstein szerzői érdeklődését, eleve kétkedéssel fogadja az ilyesfajta állítások megalapozottságát. Az is kérdés, hogy Einstein hogyan és kitől szerezhetett tudomást Zách leveleiről, amelyek csak 1917‑ben – tehát mintegy hat évvel az állítólagos látogatása előtt – kerültek a pozsonyi városi múzeumba.

Chaszam Szófer. Forrás: archívum.

  Miért jöhetett hát Einstein Pozsonyba? Ha komoly kétségeink vannak afelől, hogy Einstein Zách miatt látogatott volna Pozsonyba, akkor vajon mi okból jöhetett? Két lehetőséget vettünk számításba. Először a minden okok okát – a jól ismert cherchez la femme‑ot. Abban az időben Einstein szenvedélyesen szerelmes volt fiatal titkárnőjébe, Betty Neumannba. Felesége nehezen viselte a fellángolást. Nem lehet tehát kizárni, hogy a szerelmesek kiruccantak, hogy együtt töltsenek néhány meghitt napot. Ez azonban már a fantázia birodalmába tartozó feltevés. Sokkal valószínűbb volt a másik lehetőség, jelesül, hogy Einstein pozsonyi látogatásának oka Chaszam Szófer lehetett, aki a 19. század első felében a város neves rabbijaként nagy tekintélyre tett szert az európai zsidóság körében. Köztudott, hogy itt szolgált, itt halt meg, és itt is temették el. De mi köze van hozzá Einsteinnek? A tudós 1921‑ben bekapcsolódott a cionista mozgalom tevékenységébe, melynek célja egy zsidó állam létrehozása volt Palesztina területén, valamint a Héber Egyetem megalapítása. Nem zárható ki tehát, hogy alkalmat keresett Chaszam Szófer sírjának felkeresésére. De vajon ki hívhatta meg? Némi erőfeszítés és internetes kutatás után valóban sikerült olyan információkat találnunk, amelyek részben megerősítették ezt a feltételezést. Chaszam Szófer sírjának rekonstrukciójával összefüggésben, illetve a felújított mauzóleum megnyitásának alkalmával egyes lapok ezt írták: „Albert Einstein felkereste Chaszam Szófer sírját.” „Einstein 1923‑ban pozsonyi látogatása során a mauzóleumban imádkozott.” „Chaszam Szófer sírját az évek során többek között Albert Einstein és Hillary Rodham Clinton amerikai first lady is meglátogatta.” „A történészek szerint Szófer sírját Albert Einstein is felkereste.” Einstein állítólagos látogatását Chaszam Szófer sírjánál Pavel Dvořák neves történész is említi a Podhradie (Váralja) és a Zlatá kniha Bratislavy (Pozsony aranykönyve) című kötetében. A zsidó hitközségben a pozsonyi rabbi is megerősítette számunkra az információt, jóllehet a nagy fizikus látogatásáról semmilyen feljegyzés nem maradt fenn. Einstein állítólag Chaszam Szófer dédunokája, Schreiber Akiba kíséretében kereste fel a sírt, aki abban az időben Pozsony ortodox főrabbija volt. Eszerint Čunderlík információja, miszerint Einsteint Schay Miksa rabbi kísérte, nem volt pontos. Később azt is megtudtuk, hogy Schaynak volt ugyan rabbiképesítése, de nem viselt rabbihivatalt, történész volt. Einstein városnézésén azonban ettől még részt vehetett. A sétát Faust Ovidius szervezte, és az állítólag az ő lakásán, a Hviezdoslav tér 13. (ma 6.) szám alatt fejeződött be.

Faust Ovidius (1896–1972) – igazgatója a Pozsonyi Tudományos Intézeteknek, 1932. Forrás: Ovídius Faust hagyatéka és a MMB fotóarchívuma

  Akkor hát járt Einstein Pozsonyban? A dologban egy körülmény igazán meghökkentő: egyes források azt állítják, hogy Albert Einstein azért jött Pozsonyba, hogy Zách leveleit vagy hagyatékát tanulmányozza, ám egy szóval sem említik Chaszam Szófer sírjának felkeresését, míg más források kizárólag a nagy zsidó gondolkodó mauzóleumának meglátogatását írják le, miközben a Zách‑kéziratok tanulmányozásáról egyáltalán nem szólnak. Még meghökkentőbb, hogy dr. Faust Ovidius – akitől minden jel szerint a levéltári látogatásra vonatkozó információk származnak – nem említi a Chaszam Szófer-mauzóleumban tett látogatást, jóllehet 1933‑ban könyve jelent meg a zsidók történetéről Szlovákia területén. Nagyon érdekes, sőt egyenesen meghökkentő az is, hogy egyetlen pozsonyi lap – a Pressburger Zeitung, a Grenzbote, a Slovenský denník, a Magyar Hírlap – sem tesz említést Einstein látogatásáról abban az időben, amikorra azt datálják. Pedig Faust gyakran publikált különféle pozsonyi lapokban. Hasonló a helyzet a pozsonyi zsidó sajtóval is. A zsidó közösségben e témával foglalkozó Tom Stern úgyszólván az összes 1923‑as pozsonyi zsidó lapot átnézte, de egyetlen utalást sem talált Einstein látogatására. Mindezekből nyilvánvaló, hogy Einstein állítólagos pozsonyi útjáról szóló információk meglehetősen ellentmondásosak. Ráadásul a látogatásával kapcsolatos kérdésekre sem sikerült kielégítő választ találnunk. Így tehát egy dolog bizonyos: nem tudjuk egyértelműen kijelenteni sem azt, hogy a nagy fizikus járt Pozsonyban, sem ennek ellenkezőjét.   Post scriptum A cikk már nyomdakész volt, amikor szó szerint elárasztottak bennünket az információk arról, hogy mit csinált Einstein 1923 augusztusában. Mivel a jeruzsálemi Einstein‑archívumtól csupán egy kurta választ kaptunk azokra a kérdésekre, hogy felkereste‑e a nagy fizikus Pozsonyt, van-e nyoma a Fausttal folytatott levelezésének, illetve tervezett‑e könyvet írni a nagy csillagászokról, a kaliforniai Pasadenában Einstein írásos hagyatékának kiadási projektjét vezető Diana Buchwald professzorhoz fordultunk segítségért. Mivel ő éppen Európában tartózkodott, az automata a munkatársaihoz irányította a megkeresést. Biztos, ami biztos, hármat is megszólítottunk. Egyikük továbbította kérelmünket a jeruzsálemi Einstein‑archívumnak, ahonnan Barbara Wolff (BW) küldött információt. Közvetlenül Kaliforniából pedig egymástól függetlenül válaszolt dr. Tilman Sauer (TS), a projekt vezető tudományos szerkesztője és dr. Joska Illy (JI), a projekt szerkesztője.   Válaszaikból válogatva: „Kutatásom eredménye a következő megállapítás: egyetlen jel sem utal arra, hogy Einstein 1923 augusztusában felkereste volna Pozsonyt.” (BW) „... nincs tudomásunk arról, hogy Einstein levelezett volna a pozsonyi városi levéltárral, vagy hogy könyvet tervezett volna írni a nagy csillagászokról, és ezzel összefüggésben érdeklődött volna Zách iránt.” (TS) „1923. július 26‑án Berlinben kelt levelében Einstein egy ismerősét (a lautrachi A. Kämpfét) arról tájékoztatta, hogy augusztus 6‑án vagy 7‑én felkeresi. Egészen 21‑éig maradt, majd legalább augusztus 29‑ig nem hagyta el Berlint. Szeptemberben néhány hetet fiával, Hans Alberttel töltött Kielben. Nem tudom elképzelni, hogy augusztus első hetében vagy a hónap utolsó napjaiban Pozsonyba utazott volna.” (JI) „Júliustól szeptemberig Berlinből többeknek, Lautrachból pedig a feleségének és barátainak küldött leveleket és képeslapokat. Nem zárhatjuk ki, hogy a lautrachi kastélyban töltött vakáció alatt alkalmat kerített egy pozsonyi kiruccanásra. De miért nem tett erről említést a hazaküldött leveleiben?” (BW) „Ami állítólagos látogatásának célját illeti, semmi sem utal arra, hogy szándékában állt volna könyvet írni a híres csillagászokról. Nem szeretett könyvet írni. Az egyetlen, amely nem a relativitásról szól, Einstein és Infeld közös munkája – illetve valójában kizárólag Infeldé.” (JI) „Az egész történet, miszerint Einstein levelet írt a pozsonyi városi levéltárnak, érdeklődve, hogy van‑e ott Zách János Ferenc levelezéséből bármi… nagyon furcsán hangzik. Persze az, hogy nem találtuk nyomát ilyen megkeresésnek…, még önmagában nem bizonyítja, hogy soha nem írt ilyen levelet, fontosabb ugyanakkor az a tény, hogy Einsteinnek bizonyosan nem állt szándékában könyvet írni a nagy csillagászokról.” (BW) „Einsteinről számos olyan történetet ismerünk, amelyekben a valóság jókora adag fantáziával keveredik, ezért el kell választanunk a tényeket a koholmányoktól. A Pozsonyról szóló történetben azonban semmiféle kapaszkodót nem találok, amelyből kiindulhatnánk. Véleményem szerint a történet merő kitaláció.” (BW) Mit lehet erre mondani? A szakértők válaszai csak megerősítik saját megállapításainkat, s így tovább erősítik a kételyeket Einstein pozsonyi látogatását illetően, sőt akár ki is zárják azt. Másfelől nehéz elhinni, hogy valaki az egész históriát – minden részletével, nevekkel, dátumokkal – egyszerűen kitalálta volna. Különösen úgy, hogy az két egymástól független változatban is él. Ezért a történész számára kihívást jelent, hogy az „einsteini” hivatalos historiográfia nem tud a nagy fizikus állítólagos pozsonyi látogatásáról, amelyről Szlovákiában évtizedek óta tényként írnak: vagy végérvényesen és érvekkel alátámasztva cáfolja a fausti fámákat és legendákat, vagy olyan felfedezést tesz, amilyenre csak ritkán nyílik esély.   Ennyi volt az eredeti, 2005‑ös cikk Azzal szembesülve, hogy a szlovák publicisztika csaknem két évtizeddel az írás megjelenése után is megkérdőjelezhetetlen tényként kezeli Einstein pozsonyi látogatását, 2024 szeptemberében megkezdtük az információgyűjtést Faust Ovidius hagyatékáról. Dr. Štefan Hrivňáktól, a hagyaték kurátorától kaptunk tájékoztatást. A Pozsonyi Városi Múzeum munkatársa az első találkozónkon ígéretet tett, hogy gondosan átvizsgálja a hagyatékot, és értesít az eredményről. Régi kétségeim alátámasztására elküldte nekem azt az állásfoglalást, amely a Pozsonyi Városi Levéltár Facebook‑oldalán jelent meg az Albert Einstein pozsonyi látogatásáról 2023. február 26‑án sugárzott JOJ TV‑riport kapcsán – ebből idézek részleteket.   VALÓBAN JÁRT ALBERT EINSTEIN POZSONYBAN? Állásfoglalás a JOJ TV 2023. február 26‑án sugárzott, Albert Einstein pozsonyi látogatásáról szóló riportjáról. Vasárnap este a JOJ TV hírműsorában riport hangzott el Albert Einstein pozsonyi látogatásáról. … Mivel levéltárunk is szóba került, kénytelenek vagyunk reagálni. Albert Einstein 1923‑ban nem járt Pozsonyban. Az abban az évben tett utazásai jól ismertek. … A szlovák, különösen a pozsonyi sajtó – elsősorban a Pressburger Zeitung – érdeklődéssel követte Einstein útjait és tudományos pályáját. … El lehet azt képzelni, hogy a pozsonyi újságírók nem vettek észre egy ilyen jelentős látogatást, még ha az rövid vagy magánjellegű volt is? Bizonyosan írtak volna róla, legalább utólag. Faust Ovidius is feltétlenül eldicsekedett volna, milyen jelentős vendéget volt alkalma fogadni. Ezt alá is tudjuk támasztani egy hasonló esettel: amikor 1920 januárjában Ferdinand Heidler csehszlovák kereskedelmi miniszternek megmutatta a városi múzeumot, arról azonnal hírt adott a Pressburger Zeitung. A pozsonyi városi levéltár soha nem működött a Hviezdoslav téren – ez már az első ténybeli tévedések egyike. A csillagász Zách Ferenc dokumentumai valóban megtalálhatók a Pozsonyi Városi Levéltárban. Amikor oda kerültek, Záchot még pozsonyi születésűnek tartották. … A legenda – amelynek szerzője feltehetően maga Faust – szerint Einstein a Csomó‑palotában kereste fel őt a Hviezdoslav téren, ahol azonban Faust csak albérletben lakott! Vajon egy akkor még pályája elején álló városi levéltáros vendégül láthatta volna az egész Európában figyelemmel kísért hírességet? … Jóllehet Faust kiváló ismerője és remek előadója volt Pozsony történetének, számos ellenőrizetlen történet is kapcsolódik a nevéhez. … Több történész is rámutatott, hogy nagyvonalúan kezelte a tényeket, ezért az Einstein pozsonyi útjáról, főként pedig a Faust otthonában tett látogatásáról szóló legendát fenntartásokkal kell kezelni. A történész komolysága abban is megmutatkozik, hogy kritikusan bánik az információkkal – elődeink számos állítását igenis ellenőrizni kell. Ez sajnos alapvető problémát jelent számos olyan történelemkedvelő és grafomán számára, akik egész passzusokat másolnak ki Faust könyveiből. … Sajnálattal kell megállapítanunk, hogy a JOJ TV helytelenül hivatkozott levéltárunkra, meg sem próbáltak utánajárni, vajon egyáltalán reális‑e az Einstein pozsonyi látogatására vonatkozó információ. Véleményünk szerint a minőségi újságírás nem nélkülözheti az információk ellenőrzését és a hozzáértő szakemberek megkérdezését. Enélkül „segítőtárs” helyett mítoszokat és hamis legendákat teremtő „rossz szolga” lesz. … *  *   * Bizonyosan nem véletlen, hogy a fent idézett állásfoglalásban ugyanolyan – vagy nagyon hasonló – érvek olvashatók a nagy fizikus pozsonyi látogatásának megkérdőjelezésére, mint amilyenek az eredeti cikkünkben is szerepeltek. Röviddel az első találkozó után e‑mailem érkezett dr. Hrivňáktól: Tisztelt Šebesta úr, átkutattam Faust Ovidius hagyatékát, de Albert Einsteinre vonatkozó utalást nem találtam. A hagyatékból származó valamennyi gyűjteményi tételt nyilvántartásba vettük, és felvettük a múzeum programjába; fizikai leltárt nem vezetünk. Nyugodtan leírhatja, hogy a múzeumban semmiféle Einstein‑fotó, semmiféle levelezés, röviden: semmi sincs.   VÉGSZÓ Ha csak évek múltán is, de beigazolódott: az Albert Einstein pozsonyi látogatásáról szóló történetnek nincs valós alapja. Hogy Faust Ovidius miért találta ki és miért mesélte évtizedeken át, azt már nem fogjuk megtudni. Ahogyan azt sem, hogy a történetet biztos információként terjesztő szerzők miért nem ellenőrizték annak valódiságát. Ebben a tekintetben csak egyetérthetünk a Pozsonyi Városi Levéltár állásfoglalásának záró megállapításaival. Juraj Šebesta Fordította: Böszörményi Péter