;)
A legendás Lido. Mi marad belőle?
2024 07 29.
A „Mestský rozvoj pre koho? Bratislavské Lido medzi vágnym terénom a expanziou centra“ (Kinek fejlesztik a várost? A pozsonyi Lido a bizonytalan terep és a centrum terjeszkedése között) című új kötet részletesen bemutatja a Ligetfalu (Petržalka) északi részén elterülő ikonikus Duna-parti területet, ahol a Klokočova, a Kočánkova, a Pri seči és a Pobrežná utca húzódik.
Magazinunkban nemegyszer foglalkoztunk már a ligetfalui stranddal, a Lidóval. A Pozsonyi Kifli Pt. nemrégiben történelmi képekkel járult hozzá a „Mestský rozvoj pre koho? Bratislavské Lido medzi vágnym terénom a expanziou centra“ című, figyelemre méltó kötethez, amely a tranzit.sk egyesület gondozásában jelent meg 2023-ban. A kiadványt polgári társulásunk „udvari fotósa”, Braňo Bibel is gazdagította felvételeivel.
A „Mestský rozvoj pre koho? Bratislavské Lido medzi vágnym terénom a expanziou centra“ című kötet, amelyet a tranzit.sk egyesület adott ki (fotó: Braňo Bibel)
A Lido, a pozsonyiak kedvenc strandja
A lido kifejezésnek több jelentése is van. Esetünkben a tenger vagy folyó part menti, sekély, fürdésre alkalmas részéről van szó. Folyóparti város létére Pozsonynak sokáig nem volt dunai strandja. A fürdési lehetőséget fából készült pontonstrand (hajófürdő), illetve a Dévény (Devín) alatti természetes strand biztosította.
Dunai pontonstrand Pozsonyban 1903 körül (forrás: a Pozsonyi Kifli Pt. archívuma)
A város végül 1928-ban kapott dunai strandot, amely a folyó ligetfalui oldalán, a kikötővel szemben, a mai Apollo híd körüli területen terült el. A kezdeti famólós kavicsos strandot később egy közvetlenül a folyóba telepített, egyszerű medence váltotta fel. A városból speciális gőzös hordta ide a fürdőzni vágyókat, a Duna hullámai szállították őket az Öreg hídtól a téli kikötőig.
Az eredeti dunai strand (forrás: a Pozsonyi Kifli Pt. archívuma)
1934-ben egy nagyobb medencével és öltözőkabinokkal bővítették a strandot, amely azonban 1935-ben leégett. A városnak sikerült gyorsan megújítania a népszerű létesítményt: két betonmedencét épített lelátóval, csúszdával, sportpályákkal, játszótérrel és büfékkel.
A második világháború idején Ligetfalu német fennhatóság alá került, így Pozsony elvesztette Lidóját. A téglamezői (Tehelné pole) strand lett a pótmegoldás. Bár a Lidót 1944-ben megrongálta a szövetségesek bombázása, a strand egészen az 1990-es évek elejéig működött. Jellegzetessége volt a medencék hideg vize.
Fürdőzés a „német Lidón” a második világháború alatt (forrás: a Pozsonyi Kifli Pt. archívuma)
Elízium
Ligetfalu legszegényebb része az Öreg híd és a Lido között fekvő Elízium volt. Szegény családok egyszerű házai sorakoztak itt, kitéve a Duna gyakori áradásának. A területet némi iróniával a görög mitológia örök boldogságot kínáló helyéről nevezték el.
Elízium eredetileg a német Stadtgrundau nevet viselő dunai sziget volt, amelyet Ivor Švihran honismereti vezető szerint csak azt követően lehetett szárazon megközelíteni, hogy a Mária Terézia- és a II. József-féle Duna-szabályozás során gát épült a déli folyóágra.
Švihran a következőket írja még a területről az interneten: „1809-ben, a város napóleoni ostroma idején francia földerődök épültek itt, valamint egy emlékművel díszített sírt is kialakítottak, amelyben öt elesett katona nyugodott…”
Ön napóleoni katona ma már nem létező elíziumi emlékműve. Valószínűleg további bajtársaik sírjai is rejtőznek még a környéken (a szerző reprofotója; forrás: Vyčislík A.: Vojenské pamiatky Bratislavy, Pozsony, Obzor, 1974, 100. o.)
A Pressburger Zeitung 1926. augusztus 15-i, Elíziumnak szentelt melléklete Karl Frech illusztrációival. (Zdroj: www.difmoe.eu)
A terület jelenlegi állapota
A „Mestský rozvoj pre koho? Bratislavské Lido medzi vágnym terénom a expanziou centra” című kötet a hely jelenlegi állapotával is foglalkozik. Bemutatja gazdag biodiverzitását, az eredeti épületek utolsó maradványait, valamint a Lido területének mai használatát.
Említést érdemel a Lido klimatikus jelentősége is. Ezt Juraj Holec éghajlatkutató térképezte fel, aki a nyári kánikulában összehasonlította a pozsonyi Óváros, Ligetfalu és a Lido területén mért hőmérsékletértékeket. A város legmelegebb helye és a Lido leghűvösebb pontja között csaknem 4 fok volt a különbség. Vagyis a Lido erdős területe „hűvös sziget” a felforrósodott városban.
A sokszínű állatvilágnak menedéket nyújtó eredeti ártéri erdő maradványai mellett a Lido ma is a sportolás helyszíne. A gyalogosok, kerékpárosok és görkorcsolyázók által használt gát mellett evezőskluboknak is otthont ad. A Klokočova utcán székelő Dunajklub 2023-ban ünnepelte kilencvenedik születésnapját. Vladimír Ferák genetikus, egyetemi tanár, a klub tagja visszaemlékezései szerint az első szlovákiai természetjáró-telep, az egészen 1928-ig visszanyúló „Waikiki“ lakói alapították.
A helyi biodiverzitás nyomában a Lidón (fotó: Braňo Bibel)
A leendő ingatlanfejlesztői paradicsom
A Lido területének látványtervei papíron igencsak impozánsak. Igaz, csak arra tesznek ilyen hatást, akit semmi sem köt ehhez a helyhez. Ugyanis az a rendelkezésre álló tervek szerint teljesen meg fog változni. Mutatóba sem marad semmi a régi időkből. A projekt hatással lesz a helyi ökoszisztémára, a város klímájára, a Duna jobb partjának képére… Nincs kizárva, hogy a terület szellemvárossá válik, mivel egy átlagember nem engedheti majd meg magának, hogy ott lakjon.
Ivana Rumanová kulturális antropológus a következőképpen foglalta össze ezeket az aggodalmakat: „A pozsonyi Lidóra tervezett hatalmas ingatlanfejlesztési projekt nemcsak az ártéri erdők ökoszisztémáját veszélyezteti, hanem a város hajléktalan és szociálisan kiszolgáltatott lakóit is. Ha interszekcionális szövetségeket szeretnénk mozgósítani, hogyan kerülhetjük el a viktimizációjukat?”
Az Apollo híd alatt a naplemente fényében (fotó: Braňo Bibel)
Zárszó
A „Mestský rozvoj pre koho? Bratislavské Lido medzi vágnym terénom a expanziou centra” című kötet egyedülálló kiadvány, amelyet dizájnja, tipográfiája, valamint a terület történetével, jelenlegi állapotával és jövőjével foglalkozó, avatott szerzők tollából származó szövegeket kísérő számos melléklet is figyelemre méltóvá tesz. Az olvasók bizonyára nagyra értékelik a ritka archív fotókat, a fakszimile mellékletet, az állatvilág megfigyelését, illetve a terület történetének idővonalát.
A happeninggel egybekapcsolt júniusi könyvbemutató (fotó: Braňo Bibel)
Bízzunk benne, hogy a kötet nem csupán papíralapú emlékműve lesz valaminek, ami nincs többé, mert áldozatául esett az ember fogyasztás és kényelem iránti vágyának.
„Mestský rozvoj pre koho? Bratislavské Lido medzi vágnym terénom a expanziou centra”
Összeállították: Eliška Mazalanová, Ivana Rumanová, Peter Szalay.
Szöveg: Monika Bočková, Petra Červená, T. J. Demos, Juraj Holec, Brian Holmes, Mikuláš Huba, Ján Kralovič, Zuzana Kusá, Ján Madarás, Eliška Mazalanová, Dominika Moravčíková, Soňa Nuhlíčková, Ivana Rumanová, Marek Semelbauer, Peter Szalay, Jan Albert Šturma, Pavel Šuška, Rosella Tricario, Vojtěch Vomáčka.
Kiadó: tranzit.sk
Peter Janoviček
Fotó: Braňo Bibel
Fordította: Böszörményi Péter
Kíváncsi mi újság a Pozsonyi Kifli háza táján?
Támogatóink
Támogassa az értékes dokumentumok, családi fotóalbumok, könyvek, fényképek és képeslapok megmentését, hogy ne vesszen feledésbe a háromnyelvű város, Pozsony atmoszférája.
Egyesületünkbe tagsági kérelem kitöltésével és beküldésével magánszemély vagy szervezet is beléphet.
Hirdessen weboldalunkon!