A Prímási palota attikája

GENIUS LOCI
2019 04 2.

Nem tudhatjuk, hogy a Batthyány-család ifjú grófja, József bíboros akart-e lenni, amikor a 18. század derekán teológiai tanulmányokra adta a fejét, de tény, hogy megállta helyét az évszázadok óta a katolikus egyház bíborosait adó híres római hercegi családok fiainak erős konkurenciájában.

primas

Ő lett az esztergomi érsek és a Magyar Királyság hercegprímása is. Esztergomi érsekként elődei hagyományos fővárosi lakhelyére költözött, a pozsonyi palota azonban nem felelt meg a bíborosi rezidenciáról alkotott elképzeléseinek, ezért 1774-ben új székhely terveinek elkészítésével bízta meg udvari építészét, az osztrák származású Hefele Menyhértet. Az új palota évszázadokra a város ékévé vált. A bíboros nevét már rég elfeledték, a Prímási palotát azonban mindenki ismeri Pozsonyban.

52

Ez az egyetlen olyan palota a városban, melynek tetejét részben eltakarja a jókora kőszobrokkal díszített attika. A homlokzat közepén géniuszok, védőszellemek mutatják az arra járóknak a Batthyány-család címerét, amely felett hercegi kalap lebeg. Az esztergomi érsek ugyanis használhatta a hercegi címet, még ha nem is hercegi családból származott. Ez azonban semmiség volt a bíborosi címhez képest – ezért került legfelülre az óriási bíborosi kalap.

51

A címer mindkét oldalán két különálló emberi alak szobra és egy szoborcsoport díszíti az attikát. Korabinszky János Mátyás kartográfus 18. századi magyarázata szerint megtaláljuk közöttük Minervát, a tudomány és művészet antik istennőjét, egy hazaszeretet megtestesítő ifjút, valamint egy további ifjút, aki a mellkasán titkot jelképező lepecsételt levelet tart, melyet akár karddal is kész megvédeni. A jobb oldali nőalak a lélek tisztaságának szimbóluma. A kétalakos szoborcsoport baloldalt Minerva istennőt ábrázolja, aki egy tudásra vágyó ifjút tanít. Az utolsó kettős jobboldalt az isteni bölcsesség allegóriájaként értelmezető. A lábát a földgolyón nyugtató ülő nőalak a történelem kerekét tartja a kezében, és az egyházat szimbolizáló álló alak felé fordul, aki egy oszlopnak mint az állandóság jelképének támaszkodik.

horvat171

A szobrok Philipp Jakob Prokop és Matthäus Kögler osztrák művészek alkotásai, az antik mitológia és a keresztény dogmatika elemeit egyaránt felhasználó témákat azonban vélhetőleg maga az érsek-bíboros határozta meg. Az attikát a szobrokon kívül négy váza díszíti, melyek a híres Franz Xaver Messerschmidt szobrászművész testvére, Johann Adam Messerschmidt műhelyében születtek.   

Štefan Holčík

Fordította: Böszörményi Péter

Támogatóink