Duna-parti PAX és MALM: a fogyasztás és a dizájn liturgiája
Friss, kortárs, ropogós: számomra az elmúlt két hét talán legkedvesebb pozsonyos élménye (meglepetése) volt. Esténként idáig dübörög a bárzene, körös-körül egy reklámstrand, céges rózsaszínbe öltöztetett népszórakoztatás, a Duna-part – szponzori rásegítéssel – kicsinosított (fogjuk rá, hogy) köztere. Innen, ha az ember az Aréna Színház meg a hinták (ó, azok a hinták!) felé caplat, szokatlanul izgalmas látvány fogadja.
Idén nyáron ugyanis – a főként Pozsonyhoz köthető vándorintézmény, a Space Galéria jóvoltából – egy kihelyezett kiállítótér is párosul a ligetfalusi lido forgatagához: egy kapszulaszerű, üvegfalú objektum, amely júliusban már a Pohoda fesztivált is megjárta. Jelenleg Magda Stanová Dovolenkovo Turistický című projektje fut a minigalériában – az én élményeim viszont még az előző, augusztus 11-én zárult látnivalóhoz fűződnek, vagyis innentől óhatatlanul a múltba (a befejezett közelmúltba) ereszkedem. Németh Ilona két ide exponált munkájáról szeretnék szólni: első, sőt második ránézésre is különös, misfit bútordaraboknak néztek ki – a krónikusan ismerős dizájn (amelyre a csatolt brozsúrák tipográfiája, sőt eleve a névadás is ráerősít) egy omnipotens nagyáruház arculatát mímeli. A piaci trendeket követve – és persze alaposan kifigurázva – Németh Ilona a folytonos innováció és a flexibilitás diktátumaiból építkezik: a háromosztatú ruhásszekrény gyóntatószékként is funkcionál, a masszív komód pedig szükség szerint bármikor imazsámollyá varázsolható. Egyszerre nagyon profán és végletekig szakrális konverter-edények.
A két sikkes példány valami olyanról beszéltethető, hogy immár nincs az a szegmens, nincs az a szféra, amely képes lenne kivonni magát a kapitalizmus logikája alól (nemrég láttam egy németországi bencés kolostor honlapját, amelyen a szerzetesek némi pénzért kiadó cellákat kínáltak kiégett, idegességtől meggyötört üzletemberek számára, egyfajta internet, térerő és fogyasztáskényszer nélküli bed-and-breakfast-oázisokat). Apropó, oázis: ugye, éppen a mi korunk az, amelyben totálisan egybeolvadni látszik vásárlás és rekreáció, fogyasztás és töltekezés – hiszen emberek milliói járnak el klimatizált nagyáruházakba, ahol „svéd mintára“ berendezett, hangulatos kulisszákból felépített, szépen megvilágított konyha-, nappali- és hálószobaimitációk közé kikapcsolódni, ötleteket – és nyugalmat meríteni.
A PAX/NEXUS/SALVUS és a MALM-in a „rohanó világba“ (egy varázstalanított világba) beleszületett, folytonos idő- és helyszűke által gyötört, egyre inkább egydimenziós emberek ketyeréi. Egy olyan világ tünetei, amelyben elvileg bármely áru bárki számára elérhető, online rendelhető, raktárról szállítható – hiszen a szabad piacon nincsenek kultikus, liturgikus vagy kasztbeli kötöttségek: onnantól fogva, hogy bankkártyáján át valaki rácsatlakozik a globális pénzpiac idegrendszerére, minden tranzakciót a piaci ellenérték szentesít. Közben persze minden a világon a dizájn felületévé tehető (dizájner sütemények, életrajzok, Facebook-egók, hűtőmágnesek, stb.) – és nincs az a szent fogalom, amelyből ne válhatna brand és hangzatos márkanév (a PAX, a béke latin megfelelője is egy valós cég nagyon is létező márkaneve). Német Ilona invenciói olyasmiről is beszéltethetőek, hogy mi történik akkor, amikor valami, a piaci igények szondáztatása után, egyszer csak nagyban kezd el működni, amikor mögé áll a nagytőke, és szépen-lassan magához idomítja a fogyasztók szokásmintáit. Ugyanakkor egy további olvasatként ott lebeg a keresztény egyházak területhódító imperatívusza és akkulturációs-gyarmatosító praktikái is (az európai vallás mint exportálható, disztribuálható kultúra).
Németh Ilona darabjai afféle posztfordiánus lelkiismeretápoló berendezések – végletekig praktikus, többfunkciós hibrid tárgyak, bárhol összeszerelhető (visszacsukható), bármely lakásban felállítható „duplafenekű” produktumok. A két kiállított példány azt birizgálja (és teszi továbbgondolhatóvá), hogy hogyan érintkezik egymással manapság fogyasztás és lelki béke, vágy és megtisztulás, fogyasztás és ipari szerialitás, művészet és formatervezés, marketing és vallás(osság). Vagy talán csak annak a tézisnek a rendkívül szofisztikált, tárggyá tett modelljei, miszerint a kapitalista vallásban a fogyasztás, a felhalmozás lényegében nem más, mint megkötött, megzabolázott – vagyis kontroll alá vetett – agresszió.
Csanda Máté
Németh Ilona: PAX NEXUS SALVUS. Galéria SPACE, Tyrš rakpart, Magio strand (2013 július 18 – augusztus 11.)
Kíváncsi mi újság a Pozsonyi Kifli háza táján?
Ajánljuk
Támogatóink
Eseménynaptár
Támogassa az értékes dokumentumok, családi fotóalbumok, könyvek, fényképek és képeslapok megmentését, hogy ne vesszen feledésbe a háromnyelvű város, Pozsony atmoszférája.
Egyesületünkbe tagsági kérelem kitöltésével és beküldésével magánszemély vagy szervezet is beléphet.
Hirdessen weboldalunkon!