;)
Kiállítás: Százévnyi színház – nyomok és attitűdök
2020 08 7.
Szlovák Nemzeti Múzeum – Történeti Múzeum, Pozsonyi vár, 2. emelet. A kiállítás ideje: 2020. február 28. – 2021. június 30.
2020-at a szlovák színjátszás évének nyilvánították. A Színházi Intézet és a Szlovák Nemzeti Múzeum – Történeti Múzeum rendkívül izgalmas kiállítást állított össze a szlovák professzionális színház megalapításának századik évfordulójára. Az elragadó jelmezek, fényképek, dokumentumok, színházi plakátok és egyéb kiállítási tárgyak mellett mindenütt fejhallgatóval ellátott érintőképernyőkkel találkozhatunk, amelyeken sokszínű válogatás tekinthető meg különféle színdarabok részleteiből.
A tárlat a liturgikus és az iskoladrámákra is kitérve bemutatja a színjátszás fejlődését Szlovákia területén a középkortól a reneszánszon és a barokkon át a klasszicizmus időszakáig, amikor már világi színjátszás dominált. A kiállított tárgyak közül külön említést érdemel a későbbi nádort és színházi mecénást, Esterházy Pált Judit szerepében ábrázoló nagy méretű 1648-as portré az azonos című iskoladrámából. A „pre-chalupkai” időszak végét az első műkedvelő előadás jelenti – 190 évvel ezelőtt, 1830-ban mutatta be Gašpar Fejérpataky-Belopotocký Liptószentmiklóson (Liptovský Mikuláš) Ján Chalupka Kocúrkovo című színművét, amivel megszületett a szlovák amatőr színjátszás. A szlovák amatőr színházak padlóra rajzolt térképén át eljutunk a Szlovák Nemzeti Színház történetét piros, az egyéb professzionális színházakét pedig kék alapszínű paneleken feldolgozó szekcióig.
A nemzeti színházat az 1919-ben megalapított Szlovák Nemzeti Színház Szövetkezet alapozta meg, amely szerződést kötött a Kelet-csehországi Színházi Társasággal. A következő évben megkezdődött az opera-, a dráma- és a balett-társulat munkája. Az első bemutató Bedřich Smetana A csók (Hubička) című operája volt 1920. március 1-én. A színházat a 20-as években vezető Oskar Nedbal főként az operára és a balettre helyezte a hangsúlyt, de a drámáról sem feledkezett meg. 1932-ben a színtársulat cseh és szlovák részre különvált. A színházi hálózat 1944 utáni fejlesztésének követésében a színházak elhelyezkedését ábrázoló térképek segítenek tájékozódni. Figyelemre méltó korabeli iratokat is láthatunk, például Martin Gregor-Guttmann elnöki felmentést kérő folyamodványát, amelyet a Szlovák Nemzeti Színház Belügyminisztériumnak címzett kérvénye is támogatott, az Oktatási és Népművelési Minisztérium azonban elutasította, valamint Gregor-Guttmann felesége, Magda Gregorová visszaemlékezését a felszabadítás utáni találkozásukra a mauthauseni koncentrációs táborban a Môj komediant (Az én komédiásom) című kötetéből.
Makettek plasztikus formájában, illetve fényképeken bontakozik ki előttünk a különféle színházak építészeti megoldása – a színházi célra épült létesítményeké, előtérben a Szlovák Nemzeti Színház történelmi épületének makettjével, színházi célra átalakított tereké és többfunkciós épületeké, amilyen például a Pavol Országh-Hviezdoslav Színház, valamint a rendhagyó színjátszó helyeké, például a Szlovák Műszaki Egyetem Építészmérnöki Karának Régi kazánházáé vagy Maroš Kramár Toronyszínházáé.
A színjátszás fejlődését bemutató harmadik teremben a színházi sminkasztalnál helyet foglalva a szlovák, cseh, orosz, francia, shakespeare-i és antik drámák hőseinek, a világ drámairodalma fausti alakjainak bőrében érezhetjük magunkat. A következő helyiségben a szó szoros értelmében lakások ajtaján belépve követhetjük végig a szlovák dráma 1940-es évektől korunkig tartó időszakát. A tárlat legnagyobb termének szétválasztott „keresztutcáin” mindenki megtalálhatja a hozzá legközelebb álló műfajt a számos színházi zsáner közül az operával, operettel és musicallel kezdve a táncszínházon és a pantomimon át egészen a modern színházi formákig és a bábszínházig.
A képernyőkön a Szlovák színjátszás éve projekt hat nagykövete – ismert művészek, élükön Emília Vášáryovával – beszél a látogatókhoz.
A színházi múlt jelenléte – ez a neve a szlovák professzionális színjátszás 100 leghíresebb előadása képzeletbeli dicsőségcsarnokának. A száz éven átívelő válogatás kedvet teremt arra, hogy közelebbről is megismerkedjünk az előadások egyre gyarapodó számú rekonstrukciójával a Színházi Intézet webhelyén (https://zlatakolekcia.theatre.sk/).
Az utolsó előtti terem két oldala a szakma és a nagyközönség színházi produkciókra adott visszhangját jeleníti meg. A színikritika témájához kapcsolódóan a látogató kísérőkiadványként kap egy elvihető nagy formátumú újságot, amely szemelvények formájában mutatja be a színházi kritika fejlődését annak 19. századi, „magzati” fázisától a jelenkorig. A színházi plakát témájának szentelt utolsó teremben reprezentatív katalógus és színházi szakirodalom áll az érdeklődők rendelkezésére szlovák és angol nyelven.
Cikkünkbe sajnos csak ennyi fért bele, az olvasó azonban a Pozsonyi várban járva remélhetőleg időt szakít erre a lélekgazdagító kiállításra – különösen ma, amikor nem lehet eleget hangsúlyozni a kultúra fontosságát a társadalomban.
Zuzana Godárová
Fotók: Samuel Okkel
Fordította: Böszörményi Péter
Kíváncsi mi újság a Pozsonyi Kifli háza táján?
Ajánljuk
Támogatóink
Eseménynaptár
Támogassa az értékes dokumentumok, családi fotóalbumok, könyvek, fényképek és képeslapok megmentését, hogy ne vesszen feledésbe a háromnyelvű város, Pozsony atmoszférája.
Egyesületünkbe tagsági kérelem kitöltésével és beküldésével magánszemély vagy szervezet is beléphet.
Hirdessen weboldalunkon!