;)
TOP 10 – TEGNAP ÉS MA: a régi Pozsony városképének meghatározó elemei
2018 06 21.
Kedves Olvasóink, a Pozsonyi Kifli ezentúl havonta jelentkezik „TOP 10 – TEGNAP ÉS MA” című válogatásával, összehasonlítva Pozsony leporolt történelmének töredékeit a város lüktető jelenével.
Első összeállításunkban Pozsony tíz olyan látnivalóját elevenítjük fel, amelyek hajdan meghatározó módon formálták a városképet, ma már azonban csak a lakosok emlékeiben és a régi képeslapokon élnek. Az egykori helyszíneken Braňo Bibel, ifj. Papp Sándor és Ján Vyhnánek kalauzolják Önöket végig.
01. A Mária Terézia-emlékmű
A népszerű királynő lovasszobrát két honvéd alakjával Fadrusz János, a város szülötte készítette a pozsonyi koronázások és az 1870-ig hozzávetőleg ezen a helyen magasodó Koronázási domb emlékére. A Ferenc József jelenlétében megtartott, 1897. május 16-i leleplezést nagyszabású, többnapos ünnepségsorozat követte a városban. A szoborcsoport azonban rövid életű volt – a csehszlovák állam megalakulása után, 1921-ben az emlékművet politikai okokból összetörték. Néhány része a mai napig fellelhető egyes pozsonyi épületek elemeiként.
02. A neológ zsinagóga
A mór stílusú, pazar zsinagóga az 1893–94-es években, a neológ hitközség megrendelésére, Milch Dénes tervei alapján épült a régi Napudvar-ház helyén, a hajdani városfal és várárok közelében. Az előtte elterülő teret zsúfolásig töltötték a kofák asztalai, itt működött ugyanis a város egyik legnyüzsgőbb piaca. Jellegzetes egzotikus elemeinek – a két toronynak és a sárga mázas kerámiaborításban vöröstéglás sávokkal díszített külső falaknak – köszönhetően művészi alkotások kedvelt motívumává vált. A második világháború után a televízió raktáraként szolgált, majd 1969 áprilisában, a Szlovák nemzeti felkelés híd építésekor lebontották. Ma már csak a Hal téri (Rybné námestie) holokauszt-emlékmű melletti fekete márványfalba vésett sziluett emlékeztet a hajdani zsinagógára.
03. A Pozsonyi Hajós Egylet
A 1862-ben alapított Pozsonyi Hajós Egylet, az ország első evezősklubja jelentős szerepet játszott a város professzionális sportéletének kialakulásában. Eredetileg az Aréna Színháznál állt egy fából ácsolt csónakháza, később azonban az egylet a Pozsonyi Első Takarékpénztár kedvező hitelének köszönhetően kőszékhelyet tudott emeltetni. A magas központi torony és a látszógerendák (ún. Fachwerk technika) jellemezte neogótikus épület tervét, amely eredetileg a linzi evezősök számára készült, Raymund Jeblinger osztrák építész ingyen bocsátotta rendelkezésre. Az épületet úgyszintén a Szlovák nemzeti felkelés híd miatt bontották le azzal az ígérettel, hogy egy másik helyen újra felépül majd. A ma már végleg elveszettnek tekinthető, számozott darabjai több éven át hányódtak egy oroszvári (Rusovce) szövetkezet udvarán.
04. Az ortodox zsinagóga
A jellegzetes orientális stílusú zsinagógát 1864-ben, a keresztény ifj. Feigler Ignác tervei alapján emeltette az ortodox hitközség egy korábbi imaterem helyén. A kapuja előtti kis udvart öntöttvas kerítés választotta el az utcától. A beltér érdekessége volt a kétszintes női karzat. A hitközség a második világháború kitöréséig használta a zsinagógát, az utolsó években főként a szegényebb családok, amelyeknek nem állt módjában kiköltözni a hajdani gettóból az 1913-as nagy tűzvész után. A Pozsony bombázása során megsérült épületet a hatvanas évek elején lebontották.
05. A Landerer-palota
A terjedelmes barokk palotát 1770 körül építtette (feltehetően Walch Mátyás tervei alapján) a nyomdász Landerer János Mihály, aki ide telepítette nyomdáját és betűöntödéjét is A rezidenciának harminchárom ablaka nézett az utcára, volt egy nagy díszterme, valamint jól pozicionált kertje is. A Landerer család később anyagi okokból kénytelen volt megválni a palotától, melyet aztán 1857-ben Ferenc Józsefről elnevezett laktanyává alakítottak át. Egy alsóbb katonai iskola is működött az épületben, 1918 után pedig a hidászok, majd a vezérkari tisztképző költözött ide. A második világháború alatt az épület szinte teljesen leégett, így 1947-ben lebontották.
06. A Szent József-oszlop
A homokkőből faragott rokokó oszlop 1764-től állt a Notre Dame-kolostor temploma előtti téren az ismétlődő földrengések emlékére. A talapzatából mintegy nyolc méter magasra emelkedő oszlop párnaszerűen kiszélesedő tetején állt a kisdedet tartó Szent József szobra, amelyhez további szentek plasztikái (néhányat egyes források szerint az akkor már nem létező Halász-kapuról telepítettek át), valamint egy „Ádám és Éva a Paradicsomban” motívumú dombormű társult. 1947-ben a város úgy döntött, hogy szétszedik és restaurálják a szobrot, majd egy másik helyen újra felállítják, ez azonban az oszlop állítólagos súlyos megrongálódása miatt nem valósult meg. Szent József egy Nagy Prokop (Prokop Veľký) utcai magánvilla kertjébe került, az emlékoszlop néhány további szobrát és egyéb dekorációs elemét az erzsébetiek kolostorában és a városi képtárban helyezték el, a maradék pedig a szemétdombon végezte.
07. A Karolina Auguszta-szökőkút
Karolina Auguszta királyné obeliszkes díszkútját 1828-ban állították fel a három évvel korábbi pozsonyi koronázása emlékére. A bécsi Képzőművészeti Akadémia professzora, Josef Klieber tervei alapján készült kút pozsonyi kőfaragók munkáját dicsérte. A mintegy kilenc méter magas, négyoldalú oszlop lábazatának négy félkör alakú mélyedéséből oroszlánfők köpték a vizet a kör alakú medencébe, amely innen a kerületén elhelyezett négy kisebb, kiöntő alakú edénybe folyt tovább. Az oszlopon a királynét méltató felirat, valamint a birodalmi és a városi címer volt látható. A második világháború után a szökőkutat szétbontották azzal, hogy máshol felállítják, de ez végül a kő állítólagos rossz állapota miatt elmaradt. Az obeliszk a Szabadság téren (Námestie slobody, az egykori Hercegfasor) hevert, míg fel nem használták épület-helyreállítási munkákhoz.
08. Az Esterházy-világítótorony
1902-től állt a Duna-parton a nép által csak Esterházy-világítótoronynak nevezett objektum, amelyet gróf Esterházy Mihály ajándékozott a városnak a II. országos mezőgazdasági kiállítás alkalmából. Az építmény tulajdonképpen egy kilátóterasz volt, amelynek kőlépcsője mellett kőoszlop magasodott. Ezen fém díszrács védte erős lámpa világított (ez volt a Duna-part első villanylámpája), innen a kilátó neve. Az oszlop talapzatának kövébe az Esterházy grófok címerét faragták. Az értékes műemléket a második világháború után radírozták le a partról.
09. A Polgári sörfőzde
A Franz Römisch tervezte emeletes, barokk-klasszicista épületet 1772-ben húzták fel hasonló rendeltetésű elődje helyére. Egyes részei lenyúltak egészen a Dunáig, innen szivattyúzták a vizet egy gőzgép segítségével. Külleme az aránylag gyakori átalakítások során (nemegyszer leégett) sokat változott. Keleti részéből kiugrott a sörfőzde fából épített, fedett vendéglője, a nyugati szárny földszintjén és emeletén pedig a sör készült. A bejárat fölötti timpanont a város címere díszítette. A sörfőzdét 1880-ban megvette a várostól a közismert Deutsch család, majd a huszadik század hatvanas éveiben ez az épület is áldozatul esett a Szlovák nemzeti felkelés híd építésének.
10. A Pékbástya
Az először 1439-ben említett Pékbástya a déli városfal részeként a Lőrinc-kaput és Pozsony déli perifériájának egy részét védte. Legénységét a pékek céhe alkotta. A városfalak 18. század végi lebontása után a bástya a Lőrinckapu utcára (Laurinská) átjárást biztosító Scharitzer-ház részévé vált, majd 1812-ben lakóházzá alakították. Itt lakott pozsonyi joghallgató korában (1821–1822) a híres osztrák költő, Nikolaus Lenau. A bástyát 1941-ben, a Szlovák Nemzeti Bank székházának építésekor lebontották. Ma a Városi P. O. Hviezdoslav Színház művészbejárója található a helyén.
Pozsonyi Kifli
(Gyűjtemény: J.Horváth, L. Kalman, J. Cmorej, Peter Martinko)
Kíváncsi mi újság a Pozsonyi Kifli háza táján?
Támogatóink
Támogassa az értékes dokumentumok, családi fotóalbumok, könyvek, fényképek és képeslapok megmentését, hogy ne vesszen feledésbe a háromnyelvű város, Pozsony atmoszférája.
Egyesületünkbe tagsági kérelem kitöltésével és beküldésével magánszemély vagy szervezet is beléphet.
Hirdessen weboldalunkon!