A hely, ahol csaknem száz évig bank működött

GENIUS LOCI
2019 08 25.

A tavaly a Fő téren (Hlavné námestie) kiütött tűz felkeltette a közvélemény figyelmét a súlyosan megsérült szecessziós műemlék épület iránt, amelynek a helyreállítása lassan megkezdődik. E gazdag történettel rendelkező helyen már korábban is olyan épület állt, amely komoly szerepet játszott a város mindennapjaiban.

A Fő tér születése a 13. századra vezethető vissza. A teret a város rangos polgárainak tulajdonában lévő házak övezték. Az a ház sem volt ez alól kivétel, amelynek helyén ma az egykori bankpalota áll. A feljegyzések szerint az első előkelőség, aki egy időre itt szállt meg, a mohácsi csatában 1526-ban elesett II. Lajos király özvegye, Habsburg Mária volt. A 17. században a ház Auer Ernő tulajdonába kerül, aki felajánlja helyiségeit a török pusztítás miatt imaház nélkül maradt evangélikus egyház céljaira. Az épület, melyet az évszázadok során többször is átalakítottak cserélődő tulajdonosai, feltehetőleg átjárást biztosított az akkori Hosszú (később Úri, majd Szilágyi Dezső) utcára (Panská).

A 19. század 20-as éveiben az Edl fivérek Galambhoz címzett divatáruboltja működött itt. Az üzletben a ruházati cikkeken, szöveteken és egyéb méterárun kívül a „nagy lottéria” sorsjegyeit is meg lehetett vásárolni, és akire rámosolygott a szerencse, a nyereményét is itt vehette át. Az Edl testvérek később a pénzügyi ágazatban is kamatoztatni kezdték tehetségüket, a bolt működtetése mellett a bécsi Erste österreichische Sparkasse pozsonyi fiókjának első képviselői lettek.

A családban azonban nemcsak az Edl fivéreknek voltak jó kereskedői és bankári képességei. Az 1841-ben megalapított Pozsonyi Első Takarékpénztár igazgatótanácsában már ott találjuk a család egy további tagját, Edl Tivadart, aki egyúttal sikeresen viszi a Fő téri boltot, beleértve a sorsjegyárusítást és a nyeremények kifizetését is. Edl Tivadar 1856-ban új pénzváltó társaságot alapít Theodor Edl & Comp. néven. Ne a mai értelemben vett pénzváltóra gondoljunk azonban. A szóban forgó társaság valójában bank volt, amely a pénzügyi tanácsadás mellett kötelezvények, részvények, állam- és vállalati kötvények, vagyonjegyek, arany és ezüst pénzérmék stb. vásárlásával és eladásával foglalkozott, valamint a lottéria területére, sorsjegyek adásvételére is kiterjesztette tevékenységét. A családi bank később Edl Tivadar bank- és pénzváltó üzleteként neves márkává vált. A divatárubolt kínálata is fokozatosan bővült további szövetfajtákkal és ruházati cikkekkel, valamint újdonságként szőnyegekkel is. Az üzlet később a Fehér Galamboz néven folytatta tevékenységét.

Edl Tivadar 1856-ban megalapítja családi bankját, az Edl Tivadar pénzváltót, amely a banki tevékenysége mellett sorsjegyet is árult a Fő téren.

A Fő tér 5. szám alatti eredeti épület. Balra Edl Tivadar bank- és pénzváltó üzlete,jobbra pedig az Edl-féle divatárubolt utódja, a Fehér Galambhoz címzett üzlet látható. A Fő téren ekkor még nem volt park és zöldterület.

Edl Tivadar a bank- és pénzváltó üzlete mellett 1876-tól a Pozsonyi Első Takarékpénztárat is irányította, egészen 1882-ben bekövetkező haláláig. A jól működő családi bank élén fia, Edl Frigyes veszi át a helyét, aki Feitscher Lajos prokuristával együtt további 11 éven át sikeresen működteti az intézményt, ezután azonban eladják az ország négy legjelentősebb bankja közé tartozó, budapesti székhelyű Magyar Leszámítoló- és Pénzváltó Banknak. A pozsonyi fiókot ezt követően is Feitscher Lajos vezeti.

Edl Tivadar halála után fia, Edl Frigyes kerül a családi bank élére. Korabeli hirdetés 1883-ból.

A házban már a Magyar Leszámítoló- és Pénzváltó Bank székel. Jobboldalt Palugyay Jakab 1883-banépült neobarokk palotája látható. A Fő tér időközben zöldterülettel és fákkal gazdagodott.

A Fő tér 5. szám alatti eredeti épület 1898-ban. A Roland-szökőkút mögött már a Magyar Leszámítoló- és Pénzváltó Bank székel.

A tulajdonába kerülő épületet a bank 1906-ban lebontatta, és Körösi Aladár budapesti építész tervei alapján szecessziós bankpalota építésébe kezdett a helyén. A földszinten magas mennyezetű bankcsarnok kapott helyet, az emeletekre irodák és lakások kerültek. A palotát 1911 végén adták át.

A Magyar Leszámítoló- és Pénzváltó Bank 1911-ben megnyílt bankpalotája.

A Magyar Leszámítoló- és Pénzváltó Bank pozsonyi székhelye 1915-ben. A tér ekkor Ferenc József nevét viselte.

Az Edl Tivadar márka komoly értékét mi sem bizonyítja jobban, mint a Magyar Leszámítoló- és Pénzváltó Bank korabeli újsághirdetési, ahol még 1914-ben is megemlítik zárójelben, hogy az egykori Edl Tivadar-féle bankról van szó. A korszerű kialakítású bank ekkor már újdonsággal is szolgált: ügyfelei tűzálló páncélteremben elhelyezett páncélszekrényt bérelhettek, hogy ott helyezzék biztonságba értéktárgyaikat, amelyeket nem szeretnének otthonukban a lopás veszélyének kitenni.

Edl Tivadar bankjának eladása után az alapító neve továbbra is szerepelt a Magyar Leszámítoló- és Pénzváltó Bank hirdetéseiben.

A bank 1917-től érdeklődött a pozsonyi Gazdasági Bank iránt, majd a két pénzintézet egyesült, és 1922-től Eskontná  a hospodárska banka (Leszámítoló és Gazdasági Bank) néven működött tovább. A fúzió során a tulajdonosi struktúra is megváltozott, a részvények legnagyobb része a Tatra banka birtokába került. A pozsonyi központon kívül Kassán is fiókkal rendelkező pénzintézet egyéb tevékenységei mellett elsősorban deviza és váltók vásárlásával és eladásával foglalkozott. A 20. század harmadik évtizedében az “Eskontná a hospodárska banka” tulajdonába került néhány kisebb bank, ami a részvénytőke többszöri átcsoportosításával járt.

1930-tól az intézmény már a Tatra banka társbankja. A gazdasági válság kirobbanása után azonban a bank kockázatos hitelnyújtások és vitatható ügyletek miatti üzleti sikertelensége következtében nehéz helyzetbe került, és fokozatosan szűkítette tevékenységi körét. Az intézmény végül befejezte tevékenységét, és 1940-ben egyesült a Tatra bankával. A változás a Fő téri szecessziós palotát is érintette. Az enteriőrt átalakították, és az épületben a Tatra banka nyitott fiókot. A második világháború után az 1848-as politikai és gazdasági változások a bankok államosítását hozták magukkal..

A Gazdasági Bankkal történő egyesülés után az intézmény új neve Eskontná a hospodárska banka účastinná spoločnosť (Leszámítoló és Gazdasági Bank Részvénytársaság) lett. A felvétel készítésekor, 1939-ben a bank szlovákiai működésének végéhez közeledett.

1940-ben az Eskontná a hospodárska banka egyesült a Tatra bankával, amely saját fiókot nyitott a Fő téren. A Tatra banka és a Slovenská banka (Szlovák Bank) fúziója után az intézményt 1950-ben államosították.

Az épületet 1996-ban műemlékké nyilvánították. A tulajdonos azonban még ugyanebben az évben felmondta a Roland kávéházzal kötött bérleti szerződést, majd az épület zárt kapukkal, üresen állt. A tulajdonos végül az eladás mellett döntött. A város is az érdeklődők között volt, de végül a magas ár miatt nem született megállapodás. Az új tulajdonos, a KOOPERATIVA biztosító teljes körű, átgondolt átépítést végzett. Az új, szecessziós berendezéssel ellátott földszinti helyiségekbe 1999 végén visszaköltözhetett a Roland kávéház. A hely új látványossága a pozsonyi születésű Kempelen Farkas sakkozógépének másolata, Karol Kačmár képzőművész alkotása volt. A beltér meghatározó eleme Bártfay Tibor szobrászművész Pegazus című bronzszobra lett.

Az Európai Unióba történő belépésről tartandó népszavazás előtt a kormány- és ellenzéki pártok elnökei a részvétel propagálására közös sétát tettek a városban, és a Roland kávéházba tértek be kávézni, süteményt és fagylaltot fogyasztani. 2006-ban Angela Merkel német kancellár is megfordult a kávéházban.

Az utóbbi években azonban romlani kezdett a hely szolgáltatásainak színvonala, a belteret pedig egyre ízléstelenebb dísztárgyak lepték el. A turisták ugyan ezután sem maradtak el, de mind több vélemény sorolta a Rolandot a „turistacsapda” kategóriába.

     

Az üzemeltető felelőtlen hozzáállásáról tanúskodik a kávéházat elpusztító tűz is, amely remélhetőleg tisztítótűzként megteremti az új kezdet – és a jobb folytatás – lehetőségét.

Roman Delikát

Fordította: Böszörményi Péter

Támogatóink