;)
A képeslapról, amely 106 év után tért haza a nagyvilágból
2021 02 13.
Manapság gyakran lehet az az érzésünk, hogy csodák már nincsenek. Pedig néha igenis vannak, még ha csak amolyan apró csodák is, amelyek „éppen csak” megérintik a lelkünket. Ilyen fajta csoda az a történet is, amelyet elmesélek Önöknek.
Dédapám, Dr. Leopold Altdorffer (1898-1985) jogászként dolgozott a handlovái szénbánya igazgatóságán. Ez a művelt, kifinomult úriember, akit a régi magyar nemesség viselkedése jellemzett, hét nyelven beszélt, lelkes botanikus és szenvedélyes gyűjtő volt. Olyan fiatalon vált azzá, amikor a mai gyerekeket általában még egészen más dolgok érdeklik.
Az ifjú Leopold már tizenhat évesen cserélgette a képeslapokat más gyűjtőkkel, mégpedig szó szerint az egész világból. Abban az időben a gyűjtők előfizettek egy folyóiratra, amelyben megtalálhatóak voltak más gyűjtők címei, akikkel azután kölcsönösen cserélgetni tudták a képeslapokat. 1914-ben Leopold így küldött el a portugál Faro városába egy képeslapot, amely a bécsi villamost ábrázolta a magyarországi Pozsonyban a Savoy Szálló előtt. Azt nem sejtjük, milyen lehetett a lap további vándorlása, hány tulajdonos kezén ment keresztül, de végül egy az alsó-szászországi Mulsum falucskában élő gyűjtőhöz került. Ő azután eladásra kínálta egy aukciós portálon, ahol észrevétlenül hevert hosszú időn át… Az aukciós portálon figyelt fel rá egy szép napon egy pozsonyi gyűjtő, Pozsony történetének lelkes tanulmányozója és a bécsi villamos szerelvény megmentőinek egyike, Peter Martinko. Martinko úr gyűjteményében azonban volt már egy ilyen képeslap, ezért eleinte az említett lapot nem volt oka megvásárolni. Mígnem egyszer, miután a lapot még két év elteltével sem vette meg senki, „megszánta” és megvette ő maga. Saját bevallása szerint főként a dédapám pecsétje keltette fel a figyelmét, amely a címét tartalmazta (Jeszenák út 2, POZSONY, Hongrie – ez a mai Šuleková 2.), valamint a képeslap tetején feltüntetett pontos leírás („Electric train between Pozsony and Wien”, vagyis Elektromos vonat Pozsony és Bécs között) és dédapám kiváló angolsága, amely abban az időben igencsak szokatlan volt egy tizenhat éves pozsonyi fiútól. Ítéljék meg maguk, amikor elolvassák az udvarias és fennkölt szófordulatokat: „Hoping to hear from you soon. I am yours truly.” majd egy gyönyörű aláírás következik: L. Altdorffer.
1914. július 29-én feladott képeslap, amelyet Leopold Altdorffer Pozsonyból a portugáliai Faróba küldött. A képeslapon megtalálható a tulajdonos pecsétje egy kóddal, amely azt jelzi, milyen típusú képeslapokat gyűjt az illető személy (ebben az esetben valószínűleg városi látképeket tartalmazó képeslapokat jelölő kódról van szó).
Leopold Altdorffer egy másik pecsétet is elhelyezett a képeslap jobb felső sarkában, amely három nyelven figyelmeztet, hogy a bélyeg a lap túlsó oldalán található. A gyűjtők számára ugyanis különös értékkel bírt, ha a bélyeg a lap képes oldalán helyezkedett el, s így szépen mutatott az albumban.
A képeslapon szereplő angol nyelvű szöveg fordítása:
Pozsony, 1914. július 29.
Kedves barátom,
Köszönöm a szép képeslapot és a „Portugal Exchange” körlevelét. Ha valóban egy jó klubról van szó, be fogok lépni. Lenne olyan kedves, és elküldené a P.E. klub folyóiratát? Postafordultával azonnal küldöm is vissza.
Mikor szándékozik belépni az R.E.C.P.-be? Néhány napja kaptam meg klubjuk folyóiratát, és meg kell mondanom, ez mind közül a legjobb klub. A legutóbbi negyedévben huszonegy új ország csatlakozott hozzá és hetvenegy különböző országban van képviselve. Az Ön számára is kiváló lenne a „Kosmopolit” klubtagsága helyett, amelynek én már nem is vagyok tagja. A tagdíj csupán négy frank.
Mielőbbi válaszát remélve
Őszinte tisztelettel,
L. Altdorffer
Ezután az érintett gyűjtő érdeklődését jelölő kódok következnek.
Martinko úr tehát megvette a képeslapot, amelyet 2020. január 27-én kézbesítettek a szlovákiai Bratislavába, tehát majdnem 106 évvel azután, hogy a magyarországi Pozsonyból feladták. A feladó szép pecsétje miatt Martinko úr számára a képeslap különösen érdekesnek tűnt, és feltöltötte a „Prešpurčina ešče nezgegla” elnevezésű kedvelt facebook csoportba, amelynek mára már több, mint kilencezer tagja van és a régi Pozsonnyal kapcsolatos emlékek cseréjének egyedi helyszínévé vált.
A csoportba feltöltött képet édesanyám vette észre, aki hitetlenkedve nézte az ismerős kézírást és a saját nagyapja aláírását. Felkerestem hát Martinko urat és elmagyaráztam neki, hogy az én dédapám képeslapja van a birtokában, akinek a gyermekei ráadásul még élnek. Hiszen nagymamámat (a feladó, Leopold Altdorffer leányát) ismeri is abból a beszélgetésből, amelyet a Pozsonyi Kifli számára készítettem vele, és amely Martinko urat annyira magával ragadta, hogy egy kedves üdvözletet is írt „Nagyi” számára, amelyet én örömmel át is adtam.
Így született meg a gondolat, hogy a képeslap kerüljön a feladó gyermekeinek birtokába. Az átadásra 2020. február 12-én került sor abban a házban, amelyet Leopold Altdorffer 1925-ben vásárolt, és amelyben leánya, Mária Hofrichter, született Altdorffer (1931) egész életében lakott. A találkozás vele és bátyával, Alfréd Altdorfferrel (1926) igazán kedves társasági esemény volt, melyet áthatott az emlékezés a régi Prešporokra, Pressburgra vagy Pozsonyra.
Martinko úrnak sikerült minden résztvevőt meglepni, mivel gyűjteményében talált még egy képeslapot, amelyen a feladó pecsétje dédapám nevét tartalmazta. Ugyanúgy egy bécsi villamost ábrázoló képeslapról van szó, amely ezúttal a Bécsi úton halad, a feladás dátuma 1914. április 16., és az ifjú Leopold egy párizsi gyűjtőtársának küldte el. A jelenlévők meglepetése hatalmas volt. Hiszen mekkora csoda, hogy két 1914-ben a világ két különböző részére feladott képeslap 2020-ban a feladó még élő gyermekeinek kezébe kerüljön!
A másik, Leopold Altdorffer pecsétjével ellátott képeslap, amelyet Peter Martinko a gyűjteményében talált és a feladó leányának ajándékozott.
Ezekkel függ össze e cikk írójának felhívása mindazok felé, akiknek birtokában Pozsonyt/Bratislavát ábrázoló régi képeslapok vannak. Nézzék meg, kérem, alaposan képeslapjaikat, nem találják-e meg rajtuk Leopold Altdorffer pecsétjét! Szép lenne összeállítani egy adattárat a képeslapokból, amelyeket valaha dédapám adott fel. Ha van kedvük csatlakozni, látogassanak el weboldalamra, a www.janovicek.eu cím alatt, ahol megtalálják az elérhetőségeimet. Az Önök segítségével talán sikerül kialakítanunk egy online adatbázist ezekből a képeslapokból!
Leopold Altdorffer dédunokájaként ugyanis én magam is eljutottam a gyűjtéshez, és csakúgy, mint ő, képeslapokat gyűjtök. Most már még egy okom van figyelmesen megvizsgálni a hátoldalukat, nem találom-e meg rajtuk dédapám pecsétjét.
Peter Martinko a képeslap feladójának gyermekeivel az átadás pillanatában.
Csodák márpedig vannak manapság is, és csak rajtunk múlik, hogy felfedezzük azokat és lehetővé tegyük a megvalósulásukat. Ez Martinko úr esetére is igaz, aki felfedezte és önzetlenül odaajándékozta a képeslapokat az eredeti feladójuk gyermekeinek.
Peter Janoviček
Kíváncsi mi újság a Pozsonyi Kifli háza táján?
Támogatóink
Támogassa az értékes dokumentumok, családi fotóalbumok, könyvek, fényképek és képeslapok megmentését, hogy ne vesszen feledésbe a háromnyelvű város, Pozsony atmoszférája.
Egyesületünkbe tagsági kérelem kitöltésével és beküldésével magánszemély vagy szervezet is beléphet.
Hirdessen weboldalunkon!