A pozsonyi ortodox zsidó temető

Tematikus városnéző séták
2019 11 10.

A pozsonyi zsidó közösség történetéhez hozzátartozik az élet elválaszthatatlan része, a halál és a temetkezési szokások is. A legrégebbi, 17. századi, Duna-parti zsidó temetőnek csak töredéke maradt fenn, amit ma Chátám Szófer emlékműveként ismerünk.

Október 27-én, vasárnap találkoztunk a Žižka utcán (Žižkova), az ortodox zsidó temető kapuja előtt. Vezetőnk dr. Maroš Borský, a pozsonyi Zsidó Közösségi Múzeum igazgatója volt, aki sokat tesz a zsidó emlékek népszerűsítéséért, fenntartásáért és megőrzéséért.

Az ortodox zsidó temető, melynek története az 1845-ös évig nyúlik vissza, Szlovákia egyik legnagyobb zsidó temetője. A több mint 7000 sír között a pozsonyi zsidó közösség számos jelentős képviselőjének végső nyughelye található. Sokat elárulnak maguk a sírkövek, síremlékek is. Vannak köztük egyszerűek, többnyire homokkőből, de nagyon impozánsak is, amelyek az elhunyt dicsőségét és rangját hivatottak tükrözni. A kohanitákét áldást osztó kezek, a lévitákét kancsó díszíti. A leglátogatottabbak közé tartozik a híres rabbi, Chátám Szófer fia és unokája, Ktav Szófer rabbi és Sevet Szófer rabbi sírja. Bámulatosak az előkelő Bettelheim és Pappenheim család tagjainak felújított síremlékei. Az újabb sírköveken megtalálhatjuk az auschwitzi koncentrációs táborról először hírt hozó Alfréd Wetzler és az újságíró, író Juraj Spitzer nevét.

Dr. Borský elmagyarázta a zsidó gyászolási és temetkezési szokásokat az elhunyt testének rituális mosdatásától a sírba tételig és a sírkő elhelyezéséig, az elhalálozási évforduló („jahrzeit”) hagyományos szertartásait és azt, hogy miért helyeznek köveket a sírokra.

A rituális mosdatás, a tahará, valamint a végső búcsú színhelye a ravatalozó, a Weinwurm Frigyes és Vécsei Ignác tervei alapján 1928–1929-ben épült Bét Olám.

A temetőt műemlékké nyilvánították.

Pozsonyi Kilfi PT.

Fotó: Braňo Bibel

Támogatóink