Komenský tér

GENIUS LOCI
2019 09 15.

A mai Komenský tér (Komenského námestie, az egykori Csáky tér) helyén a középkorban a városfal vizesárka (az egykori Andrássy Gyula utca, ma Gorkij utca – Gorkého) előtti terület feküdt. Ez a rész a mai Hal tér (Rybné námestie) és Hviezdoslav tér (Hviezdoslavovo námestie, az egykori Sétatér, majd Kossuth Lajos tér) folytatása volt. A Duna egyik ága folyt erre, amely a Hal téren vált el a főágtól, és a Rózsa (Jesenského) utca vonalán haladt.

A Csáky tér a városfal lebontása (1774–1778), a vizesárok és a Duna-ág lecsapolása után lett önálló terület. Nyugati végén 1776-ban felépült a Városi (ún. Csáky) Színház, ami elválasztotta a Sétatértől. 1793-ban a Csáky téri oldalról a színpad mögé új tánctermet építettek. Ez volt a Vigadó, az úgynevezett Redout, amely hosszú évekre a tér meghatározó épülete lett, sőt 1879-ig magának a térnek is ez volt a neve (Vigadó tér, majd Csáky tér, 1921 óta pedig Komenský tér).

A Vigadó, amelyet szükség esetén a színpad hátsó falát kinyitva össze lehetett kapcsolni a színházzal, különféle társasági eseményeknek adott otthont. Különösen emlékezetesek voltak id. Johann Strauss és zenekara koncertjei (1833, 1843), valamint Liszt Ferenc jótékonysági hangversenye (1874). A Vigadó és a színház műszaki állapota azonban egyre inkább elmaradt a kor szintjétől, ezért 1884-ben lebontották őket, és a helyükön Ferdinand Fellner és Hermann Hellmer tervei alapján 1886-ra felépült a neoreneszánsz stílusú Városi Színház (a mai Szlovák Nemzeti Színház régi épülete). A színházat 1969 és ’72 között Rajmund Hirth tervei alapján felújították, és a Szlovák Nemzeti Színház az egykori Redout helyén melléképülettel bővült. Ennek legjelentősebb része a 9 méter mély alagsor, ahol a balettpróbaterem és a kulisszaraktár kapott helyet.

A tér keleti végén a 19. század végéig állt a kétszintes Berendy-ház, melyben tulajdonosa, Berendy János a 19. század közepétől kád- és gőzfürdőt üzemeltetett. Emellett rejtélyesen hangzó elektromos és mágneses fürdőt is kínált. Az épületet statikai problémák miatt 1901-ben lebontották, a helyén épült fel Hubert József tervei alapján 1903–04-ben a Kereskedelmi és Iparkamara nemrégiben felújított palotája.

Északról a Gorkij utca határolja a Komenský teret, amelyet erről az oldalról két épület zár le. A klasszicista Motesiczky-palota 1842-ben épült id. Feigler Ignác tervei alapján három korábbi ház helyén (ezek egyikében működött a 18. században a térképész Mikoviny Sámuel obszervatóriuma). A 19. század végén a palota tér felőli része adott otthont a „főrangúak klubjának”, a 20. század 30-as éveiben pedig az angol konzulátus székelt itt. A Motesiczky-palota szomszédságában állt eredetileg a magyar országgyűlés palotája. A 16. században emelt épület főhomlokzata a Lőrinckapu utcára (Laurinská) nézett. A városfal 18. század végi lebontása után a palota hátsó szárnya határolta a teret (a városfal egy kis megmaradt részével együtt). 1802-ben az országgyűlés a Mihály utcába (Michalská) költözött. Az épületet a 20. század elején lebontották, 1923–24-ben a Zemská banka (Tartományi Bank) Osvald Polívka által tervezett épülete került a helyére. Ennek a térre néző homlokzatán Csehország és Szlovákia allegóriájaként férfi- és női alak szobra látható ipart, illetve mezőgazdaságot szimbolizáló tárgyakkal. A mű a neves cseh szobrászművész, Ladislav Šaloun alkotása. A bank előcsarnokában 1925-ben leplezték le Masaryk elnök szobrát (ugyancsak Šaloun műhelyéből), amelynek másolata ma a Masaryk téren (Masarykovo námestie, az egykori Főtér), a Szlovák Nemzeti Múzeum előtt áll.

Maga a tér sokáig üres volt, amíg a Pozsonyi Városszépítő Egylet a 19. század második felében parkot nem létesített rajta. Ennek keleti végében leplezték le 1912. augusztus 20-án Pálffy István emlékművét, Rigele Alajos alkotását. A vöröskői (Červený Kameň) uradalomból származó Pálffy István gróf (1828–1910), számos pozsonyi egylet védnöke (például a Pozsonyi Városszépítő Egylet elnöki tisztjét is betöltötte) a tér közelében lakott egy Andrássy Gyula utcai neobarokk palotában. A rózsaszín márvány szökőkútból és bronz mellszoborból álló emlékmű a felállítását kezdeményező Kereskedelmi és Iparkamara felé nézett. A büsztöt az első világháború után áthelyezték a vöröskői vár udvarára, ahol valószínűleg a második világháború alatt megsérült. Ma a vár gyűjteményében őrzik. Az eredetileg a mellszobor talapzatául szolgáló márvány szökőkút ma a Pálffy-palota udvarán található az Úri utcában (Panská, az egykori Szilágyi Dezső utca). A téren létesített park a 20. században veszített a területéből, majd 1972-ben, a Szlovák Nemzeti Színház átépítésekor parkolót alakítottak ki a helyén, ami ma már ugyancsak a múlté.

Pozsonyi Kifli

Támogatóink