;)
Nyomdászok és betűöntők a Duna utcában
2013 06 13.
A Pozsonyi Könyvnyomdászok és Betűöntők Egyletének emlékét a Duna és az Augusztus 29. utca sarkán levő házon két emléktábla is őrzi. A homlokzaton egy szlovák, a kapualjban pedig egy magyar nyelvű.
Ha valaki veszi a fáradságot, és jobban megnézi a Duna utca végén álló, eredetileg kétemeletes sarokházat, leginkább a tetőtér helyére néhány éve épített „üvegpadlás” üti meg a szemét. A legtöbben ezért alighanem elborzadva sietnek tovább a buszpályaudvar vagy a belváros felé. Aztán ha valaki mégis arra kényszerül, hogy várakozzon néhány percet a ház előtt, talán észreveszi a szürkésbarna emléktáblát, amely szlovák nyelven és munkásmozgalmi stílusban hirdeti, hogy ebben a házban működött a Pozsonyi Könyvnyomdászok és Betűöntők Egylete, amely alakulásakor, 1874-ben az első szakszervezet volt Pozsonyban, ezért fontos szerepe volt a munkásmozgalom történetében. A házat 1895-96-ban építtette az egylet saját költségén – zárul a felirat. A táblát – amely a kassai születésű képzőművész, Ferdinandy Alina műve – 1959-ben helyezték el az épület homlokzatán.
Ha benézünk a kapualjba, észrevesszük, hogy a bal oldali falon egy jóval régebbi emléktábla is megőrződött. 1896-ból, a ház átadásának évéből származik, és csak annyi olvasható rajta, hogy Pozsonyi Könyvnyomdászok és Betűöntők Egylete. Építtetett 1896.
Ez az egylet tényleg nem volt elhanyagolható tényező a 19. század végi Pozsonyban. 1871-től például ők nyomtatták a Preβburger Zeitungot, pontosabban Angermayer Károly helyi nyomda- és kiadótulajdonos. Angermayer az egyletnek is tagja volt, 1903-tól tiszteletbeli tagja. Huszonöt év címmel ő jelentette meg az egylet történetét összefoglaló munkát, amelynek szerzője Kowarik Károly Fülöp egyesületi elnökhelyettes volt. Ebben részletesen olvashatunk a Duna utca végén található egykori székház építésének részleteiről is.
KOWARIK KÁROLY FÜLÖP: 25 év by Pozsonyikifli
„Az 1895. évi július hó 26-án tartott választmányi ülésnek máris bemutattatott az egyleti ház teljes terve, valamint az építési bizottság jelentése, mely következőkép hangzott:
Tisztelt tagok!
Évi közgyűlésünk egy bizottságot választott, melynek feladata volt kutatni, hogy az egyleti vagyonnak birtokba való fektetése előnyösebb-e, mint a takarékpénztári letét? Ezen határozat messzeható jelentősége, valamint óriási fontossága késztette a választmányt, hogy a tisztelt tagokkal a hatos bizottság jelentését – döntés előtt – pontos tanulmányozás céljából közölje. A bizottság az összes körülmények megfontolása után a házépítésre határozta magát, ezen határozatát pedig indokolja: első sorban a kedvező fekvésű telekkel; másodszor annak olcsóságával és harmadszor az ezáltal okvetlen bekövetkezendő biztos jövedelmezésével. A tervet és költségelőirányzatot Kittler és Gratzl cég készítette.”
A helyszínrajzi leírásból megtudjuk, hogy kétemeletes szögletházról van szó, főhomlokzat a Duna-utcában 38 méter hosszú, 13 méter a Pray-utcában. „A ház 23 lakásból áll, melyekből 14 egy szoba-, konyha-, élés-, fakamra- és padlásból áll. Az összes lakások az utcára és napkelet felé irányulnak. Az egyes szobák 3 méter 30 centiméter magasak és egy kettős ablakkal vannak ellátva. A földszinti ablakok az utca színvonalától 1½ méter magasan vannak. Az összes konyhák betonirozva vannak; vízvezeték és angol árnyékszék minden emeleten. A ház lapos facement tetőzettel bír. A padlás magassága az utca felől 2 méter, az udvar felől pedig 1 méter 80 centiméter. Az udvar nagy és gyümölcsfákkal van beültetve, az egyik fele építési teleknek használható. Az utca asphalt- és keramit-kövezettel bir és rövid idő múlva Pozsonynak egyik főközlekedési utcája leend.”
Pozsonyban kis lakásokban hiány van – állapította meg az egylet vezetése, hozzátéve, hogy „a ház üresen maradása már kezdettől fogva ki van zárva”.
Az építést 1895 szeptember 6-án kezdték, október 6-án volt az ünnepélyes alapkőletétel. Schweitzer József elnök beszédet tartott, az urnába pedig betették a következő tárgyakat: „Az egyleti tagok névjegyzéke, a könyvnyomdászok 1895. évi árszabálya, az egyleti alapszabályok, a házépítési jegyzőkönyv, egy-egy szám a Pozsonyban megjelenő napilapokból, a Typographia, Vorwärts és Buchdrucker-Zeitung című szaklapok, a Népszava egy száma és végre a forgalomban volt ezüst-, nikkel- és bronzpénz egy-egy darabja, mire az urna elzáratott és az ezen célra készített fülkébe helyeztetett és virágokkal feldíszített szerszámokkal befalaztatott.” Schweitzer az ilyenkor szokásos kalapácsütések sorát a következő szavakkal kezdte meg: „Az irgalmas Isten oltalmazza ezen házat minden veszedelemtől!”
A ház ünnepélyes átvétele 1896. július 26-án történt. Délelőtt 11 órakor az új egyleti helyiségben ünnepélyes közgyűlést tartottak, amelyen a pozsonyi szaktársakon kívül a mosonmagyaróvári és soproni kerületek, valamint az alsó-ausztriai egylet küldöttei, továbbá Angermayer Károly, Alkalay Adolf és Stromszky Emil pozsonyi könyvnyomda-tulajdonosok, Kittler építőmester és az építésnél működött mesteremberek vettek részt.
A házépítési bizottság jelentése a következő szavakkal zárul: „És evvel, tisztelt elnök úr átadjuk Önnek a házat azon kivánattal, hogy az egylet ezen házban még tovább teljesítse áldásos működését; a betegnek enyhülést; a munkanélkülinek segélyt; az utazónak útiköltséget; a könyvnyomdásznak öreg napjaiban támaszt és az özvegyek- és árváknak biztos menedéket nyújtva. Szerencse föl! az új házban!”
Házfelügyelőnek Schweitzer Józsefet, az egylet elnökét választották meg, 1896. szeptember 13-án.
P.K.
Kíváncsi mi újság a Pozsonyi Kifli háza táján?
Ajánljuk
Támogatóink
Eseménynaptár
Támogassa az értékes dokumentumok, családi fotóalbumok, könyvek, fényképek és képeslapok megmentését, hogy ne vesszen feledésbe a háromnyelvű város, Pozsony atmoszférája.
Egyesületünkbe tagsági kérelem kitöltésével és beküldésével magánszemély vagy szervezet is beléphet.
Hirdessen weboldalunkon!