;)
Pozsonyi hajósok: szerelmük a Duna
2024 08 8.
Jules Verne egykor Pozsony költői leírásában úgy fogalmazott, cseppet sem lenne meglepő, ha a várost körös-körül a tenger hullámai mosnák, nem pedig a Duna nyugodt vize. A mai Pozsonyt tengeri kikötőként látta. A Duna abban az időben még zabolátlan folyó volt, számos ágban árasztotta vizét a széles környékre. Talán ennek is köszönhető, hogy a mai napig vannak olyan, tapasztalt hajósaink, akik számára a folyó hullámai felérnek a tengerével, és akik messzi országokba hajóznak a Duna vizén.
A Carolina gőzös, amely Pozsonyon keresztül közlekedett a Bécs és Pest között. Első alkalommal 1830. szeptember 4-én tette meg a Bécs és Pozsony közötti utat, három óra alatt (a Pozsonyi Kifli Pt. archívuma)
A Duna ősidők óta összeköti Európát. Politikailag időnként elválasztotta ugyan, ez azonban konkrét történelmi események következménye volt. Ha csak a mai Szlovákia területét nézzük, itt a Duna határ, kapu és halálos fenyegetés is volt egyben. Elválasztotta a Római Birodalmat a „barbárok földjéről”, segített leküzdeni a távolságot olyan helyeken, amerre nem vezettek jó gyalogutak, utat nyitott nyugatról Magyarország felé, és áradásaival fenyegette a környező területeket. A Duna mint természeti erő megszelídítése évszázadokba telt. A hajózás ezen a folyamon sokak számára olyan szenvedély, amelyre egész életüket felteszik. Nemegyszer már ifjú korukban a Duna szerelmesei lesznek, és a nehéz hajóutak során tengerjáró kollégáikéhoz fogható történeteket élnek meg.
Juraj Bohunský fedélzetmester (fotó: Braňo Bibel)
Ilyen ember Juraj Bohunský nyugalmazott fedélzetmester (1941) is, a Csehszlovák Duna-hajózási Vállalat és a Szlovák Hajózási és Kikötői Társaság egykori szóvivője, volt szakfolyóirat-szerkesztő, több hajózási témájú könyv szerzője, a „Dunajská flotila: História lodného parku od roku 1922” (A dunai flotta: a hajópark története 1922-től) című lenyűgöző kötet (2012) társszerzője. Többek között a Bratislava nevű gőzhajón is szolgált, amelyen a „Dunai kirándulás” (eredeti címe Výlet po Dunaji) című ismert filmet forgatták 1962-ban.
A Budapesti kikötőben horgonyzó Bratislava gőzös 1958-ban (forrás: Fortepan)
A Bratislava gőzhajó szomorú sorsa
Bohunský öt éven át szolgált a Bratislava fedélzetén. Az Óbudai Hajógyárban 1958-ban készült kabinos személyszállító gőzhajót a csehszlovák ROH szakszervezet a tagjai számára fenntartott úszó szállodaként használta. Jellemzően Pozsony–Budapest–Pozsony útvonalú, egyhetes utakat tett, 220 utast szállítva. Egy ilyen útról szól a Ján Lacko rendezésében készült a „Dunai kirándulás“ című filmvígjáték is, amelyben mások mellett a még fiatal Milan Lasica és Július Satinský is sziporkázik (Ascher Oszkár, Kibédi Ervin és Alfonzó is szerepel a filmben – a ford.).
Milan Lasica (középen) és Július Satinský (balra) a Bratislava fedélzetén a „Dunai kirándulás” című filmben. Satinský láthatólag elemében érzi magát a matrózpólóban – végtére is egész életében a Dunáról elnevezett pozsonyi utcában lakott (a szerző reprofotója)
A Bratislava első parancsnoka az ismert hajóskapitány, Viktor Kubica volt. A gőzös 1972-ig szelte a Duna habjait, majd a Javorina idegenforgalmi vállalat tulajdonába került, amely a Devín Szálló közelében lehorgonyozva, Javorina néven botelként működtette.
Az anyakikötőjében horgonyzó Bratislava 1970 körül (forrás: a szerző archívuma)
A sors azonban nem volt kegyes a Bratislavához. Egy tragikus, hét emberéletet követelő tűzvész lett a végzete, amely 1975 egy májusi éjszakáján ütött ki a hajó konyhájában.
A roncsot a Kikötői híd melletti Zabosi-ágba (Ovsištské rameno) vontatták, ahol teljesen elpusztult és darabjaira hullott.
A fedélzetmester a hajó „anyja”
Szomorúan állapíthatjuk meg, hogy korunkban kiveszőben van a hajós szakma. Hajósiskola már nem létezik, az ország egyetlen ilyen tanintézménye megszűnt. Egy hajósnak mindent tudnia kell a hajóról, minden részét jól kell ismernie. Juraj Bohunský találó megfogalmazása szerint „a fedélzetmester a hajó anyja”.
1961: gőzhajó a Dunán lehajtott kéménnyel, a Széchenyi lánchídról fényképezve (forrás: Fortepan)
A hajó legfontosabb dokumentuma a hajónapló. Minden történést, minden rendkívüli eseményt, minden felszálló és leszálló személyt bele kell jegyezni. A hajónapló vezetése a hajókadét feladata, aki előbb feljegyzéseket készít, majd letisztázva bevezeti azokat a naplóba. A hajóparancsnoknak a hajónapló minden oldalát alá kell írnia. A hajónaplónak „minden szava szent”, zárja magyarázatát Juraj Bohunský.
Dunai gőzöst ábrázoló képeslap, az ismert festő és grafikus, Karl Frech (1883–1945) alkotása (forrás: a szerző archívuma)
Gyermekként a Bratislava gőzösön
Ladislav Kálmán, a Pozsonyi Kifli Pt. tagja (1957) nem hajós, hanem a régi idők tanúja, aki gyermekként sok időt töltött a Bratislaván. Édesapja öt évig, 1958 és 1963 között munkavezető volt ezen a dunai gőzösön, ahol fia előszeretettel látogatta. Sokat bóklászott és játszott a fedélzeten és a fedélközben A mai napig jól emlékszik a gépházra, annak két dugattyújára. A hajó személyzetének egyik része az ROH szakszervezet üdülő tagjaival, a Dunajplavba hajózási vállalat munkatársaiból álló tényleges legénység pedig magával a hajózással foglalkozott.
A Bratislava hídján. Középen Lipták kapitány, balra Osuský, jobbra Kálmán (forrás: Ladislav Kálmán archívuma)
A Bratislava gőzös. A konyha melletti oldalfedélzet a konyha személyzetével (forrás: Ladislav Kálmán archívuma)
Szlovákia legöregebb hajója
1937-ben a komáromi hajógyárban megépült a Štúr nevű motoros tartályuszály. Szegecseléses technológiával készült, akárcsak a legendás Titanic. Testvérhajóival, a Moyzessel és a Vajanskýval együtt 1937. szeptember 11-én keresztelték meg, a ceremónián az első csehszlovák kormány miniszterelnöke, dr. Milan Hodža is részt vett.
A feladatát jó teljesítő hajónak mozgalmas sors jutott, amivel később még foglalkozunk majd. A nevét később Šturecre változtatták, ma pedig a Szlovákiában található legrégebbi fennmaradt hajó. Jelenleg felújítás alatt áll, remélhetően találkozhatunk majd vele a tervezett hajómúzeumban. 1981-ben Pavel Kara is utazott a Šturecen, aki ugyancsak beszélt nekünk hajók iránti szenvedélyéről.
A ma már műemlék Šturec vontatóhajó a pozsonyi teherkikötőben, még felújítás előtt (fotó: Tomáš Bartovič, Commons.Wikimedia.org)
Egy hajós a régi Ligetfaluból
Pavel Kara (1964) régi ligetfalui (Petržalka) lakos a Vlastenecká utcából. Alapiskolai tanára megismertette a hajózással, ő pedig tizenöt évesen a Dunajplavbához ment, és már ilyen fiatalon hajózott a Dunán.
Pavel Kara a Bohunský-könyvet lapozgatja (fotó: Braňo Bibel)
Végül azonban a szárazföldön „kötött ki”, és tíz éven át hajók javításával foglalkozott. Közben mérnöki diplomát szerzett a Szlovák Műszaki Egyetem Gépészeti Karán, hajóépítés szakon. Céget alapított, amelyben egyebek mellett hajók javításával foglalkozik – ez életre szóló szenvedélye lett. A Šturec felújításában is részt vesz, szívügyének tartja. Ő úgy fogalmaz, hogy ez a „sorsa”.
A Juraj Bohunskýval, Ladislav Kálmánnal és Pavel Karával a hajókról folytatott izgalmas beszélgetés során a kavicsáramlás is szóba került. A gátak megépítése előtt a Duna évente 600 000 köbméter kavicsot hozott Szlovákia területére. A folyónak ezt a természetes működését azonban megzavarták. A kavicsnak köszönhetően ugyanakkor a Dunának mindmáig megvan a sajátos hangja. A „Duna zúgását” bárki meghallgathatja, aki a bedugja fejét a víz felszíne alá. Ezt a jellegzetes hangot a meder fenekén ezrével gördülő kavicsok okozzák.
A képen egy 105 kilogrammos, 215 centiméter hosszú viza látható, amelyet magyar halászok fogtak ki a Dunából 1962-ben (forrás: Fortepan)
A folyó óriása
A dunai legendák közé tartozik az a hal is, amely egykor a Duna királya volt. A valódi tokfélék családjába tartozó vizát értékes húsa miatt halászták. A folyó szlovákiai szakaszából kifogott legnagyobb példányok az egy tonnát is elérték, testhosszuk pedig meghaladta a 6 métert.
Bél Mátyás a Notitiában így ír a vizáról: „Mi az oka, hogy mifelénk már oly ritkán járnak? … Ma úgy van, hogy ezt a fajt kifogják, még mielőtt a folyón felfelé úszva Pozsonyig eljutna. Egymást érik a vizára váró hálók. … Ami elkerüli a hálókat, az vagy a Vágba jut, hogy Gútánál kifogják, vagy a Kis-Duna medrében bukkan fel, és új csapdák várják, mégpedig a leginkább Vajkánál, amelyek megakadályozzák, hogy a viza eljusson hozzánk és szaporodjék.”
Ma a Vaskapu és a bősi vízierőmű akadályozza a viza visszatérését vizeinkbe. A faj a Duna szlovákiai szakaszán kihaltnak minősül, mivel utoljára 1957-ben észlelték ezen a szakaszon, Szap (Sap) községnél.
A befagyott Duna, Ligetfalu Elízium nevű részéről fényképezve. Pozsonyban a legutóbb 1965-ben fagyott be a folyó (forrás: a szerző archívuma)
A jég fogságában rekedt Sázava gőzös (1927). Végül sikerült kiszabadítani és sértetlenül eljuttatni a pozsonyi kikötőbe (forrás: Juraj Bohunský archívuma)
Egy fogalom, amelyet valószínűleg nem ismert
Hallott már a „védlizésről”? Vélhetőleg nem, ezt a német „wedeln” (csóválni) szóból származó kifejezést ugyanis csak a régi hajósok ismerik. Az egykor a hajósiskolában is tanított védlizés a csónak egy evezővel történő hajtásának technikája. Ez a mára már kiveszett evezési mód abból állt, hogy a hajós a csónak farában állva a hal farkának mozgásához hasonló műveletet végzett az evezővel. Ma már nem használatos, mivel már farmotorral hajtják a csónakokat.
A régi szép idők, amikor a gőzösök virágkorukat élték a Dunán. 1919: a Wien nevű hajó Dévény (Devín) alatt; a várhegyen még áll a millenniumi emlékmű (forrás: Fortepan)
Zárszó
Juraj Bohunskýtól, Ladislav Kálmántól és Pavel Karától szimbolikusan a Dunánál búcsúztunk el, ahol Braňo Bibel készített róluk emlékül egy közös fotót. Remélhetőleg nem ez volt az utolsó találkozásunk, alig várom a látogatást a Šturec vontatón, amelyről terveink szerint riportot készítünk.
Ahoy!
Balról jobbra: Ladislav Kálmán, Juraj Bohunský és Pavel Kara a Dunánál Pozsonyban (fotó: Braňo Bibel)
Peter Janoviček
Fotó: Braňo Bibel
Fordította: Böszörményi Péter
Kíváncsi mi újság a Pozsonyi Kifli háza táján?
Támogatóink
Támogassa az értékes dokumentumok, családi fotóalbumok, könyvek, fényképek és képeslapok megmentését, hogy ne vesszen feledésbe a háromnyelvű város, Pozsony atmoszférája.
Egyesületünkbe tagsági kérelem kitöltésével és beküldésével magánszemély vagy szervezet is beléphet.
Hirdessen weboldalunkon!