Utcai rajzok a ´89-es Pozsonyból

2019 11 12.

Előkerült egy jegyzettömb. És nemcsak előkerült, hanem a Pozsonyi Kifli szerkesztőségébe is eljutott. Benne karikatúraszerű rajzok és rövid jelmondatok. Egy Tóth Mária nevű egyetemista lány készítette ezeket 1989 novemberében, pontosabban megörökítette, amit az utcán, plakátokon látott.

„A műszaki egyetem vegyészmérnöki karára jártam, elsős voltam. Akkoriban már elég nagy szabadság volt ahhoz, hogy mehessünk kulcsokat csörgetni a Szlovák nemzeti felkelés terére (Námestie SNP). Nem féltem ott senki sem félt. Próbáltam emléknek megörökíteni, hogy mi került az utcára. Ahogy az Széplak utcáról megyünk a Prior felé, ott volt sok ilyen, plakátokon kiragasztva. Sok helyen felbukkantak ezek a karikatúraszerű rajzok, meg a szomszédos utcákban is – jellemzően a belvárosban. Azokat rajzoltam le, amik igazán tetszettek. A készítés ideje 1989 novembere” – mondta a jegyzetfüzet története kapcsán Mária.

Később Budapestre ment férjhez, a füzet költözésekkor egyik helyről a másikra került, és várt a sorára. Néhány hónapja pedig valamelyik doboz mélyéről előkerült, s Máriának pedig eszébe jutott, hogy a Pozsonyi Kifli szerkesztősége és olvasóközönsége örülne neki, hiszen a füzet a város történetének egy-egy elfeledett darabkáját tartalmazza. Az időzítés tehát nem volt tudatos, viszont annál bombasztikusabb, hiszen előkerülhetett volna éppen tizenhárom vagy hat évvel ezelőtt is, de most került elő, a bársonyos forradalom harmincadik évfordulóján.

Több rajzon is feltűnik Vasil Biľak vagy Miloš Jakeš vezető kommunista pártfunkcionáriusok neve vagy alakja, a legtöbb viszont névtelen figurákkal vagy vicces-rímes sorokkal mutat görbe tükröt a roskadozó rendszernek (több esetben cseh nyelven).

„Vasil és Vasil közt is van különbség, azt fogja learatni, amit elvetett.” „Főtitkár úr, valami van a fülében.”

„Megszületett a polgár, de járnia már magának kell megtanulnia.” „Ez az egyetlen hely, ahol még szilárdan tartjuk magunkat, elvtársak.”

„Aki az ellenzéktől fél, a pozícióit félti.” „Annyira elmélyültünk, hogy a dolgok mélyére jutottunk.”

„Jakeššššš…” – a kilyukadt légballon, mint a párt szimbóluma.

„A szemüvegek fejlesztési típusa 1968 és 1989 között.” „Ha a Szaharában is a kommunisták uralkodnának, importálniuk kellene a homokot.”

Előre! – hirdeti a CSKP (KSČ), a lábaink viszont a földbe gyökereznek…

„Minek nekünk az újítások, talán rossz nekünk?”

„Szerkesztőségi értekezlet: szabad, nem szabad…”

„Vagy mondjatok le, vagy keressetek magatoknak más népet.” „A színészek politizálnak, a CSKP KB (ÚV KSČ) pedig színészkedik.”

„Előre elvtársak! Milliók vannak a hátunk mögött!”

– Egyre jobban és jobban és jobban fogunk élni – hirdeti a szónok.

– És mi? – kérdezi a tömeg.

„Végeztünk, uraim, végeztünk…”

„Te, hogy kell ezt igazából tartani?”

Felirat a fodrászat kirakatán: „Ma Havel-frizurákat nyírunk.”„Elvtársak, a köpönyegeiket már megforgatták, most mutassák a zsebeiket!” „Elvtársak, hallottam, hogy Romániában még alkalmaznák önöket.”

„Tessék, ezzel meg kell elégedniük!”

Veres István

Támogatóink

Don`t copy text!