;)
A cél közös: bemutatni a magyar Pozsonyt Idegenvezető, fordító és újságíró, a Pozsonyi Kifli Polgári Társulás magyar alelnöke. Korpás Árpáddal beszélgettünk.
2016 02 4.
Egyetemista korod óta jobbára Pozsonyhoz és környékéhez kötődik az életed, de ipolysági származású vagy.
Igen, Ipolyságon születtem, ahonnan – szüleim lakásának az ablakából is – látni a drégelyi vár romjait. Két ipolysági iskolám, a mai Pongrácz Lajos Alapiskola és a Szondy György Gimnázium, a sajátos kis- és határvárosi közeg, a közeli Százd, édesanyám szülőfaluja, meg persze az eszmélésem korában zajló bársonyos forradalom adta az indíttatást, hogy történelmet és magyart tanuljak a pozsonyi Komenský Egyetemen. Talán a magyar szak abból is adódhatott, hogy – a magyar- és szlováktanár édesapám, Korpás Pál és számos kiváló pedagógus mellett – Vas Ottó volt a gimnáziumi magyartanárom. Tagja voltam az általa vezetett József Attila Irodalmi Színpadnak (JAISZ) is. Az érettségi után felvettek a Komáromi Jókai Színház stúdiósának, azaz amolyan színinövendéknek, de választanom kellett, és én a pozsonyi egyetemi tanulmányok mellett döntöttem.
Jól döntöttél?
Hát, a kilencvenes évek eleje az átalakulás fura, felemás időszaka volt, úgyhogy erre nehéz választ adni, de én mindenben igyekszem a pozitívumot látni. Ami a szerelmet illeti, ennek így kellett történnie, hiszen az egyetemen ismertem meg a feleségemet, Szabó Esztert, aki a szenci magyar középiskola tanára. Ekkor szerettem meg a várost is. Előtte, a nyolcvanas évek második felében egy rokoni születésnapot ünnepeltünk Pozsonyban, akkor szállóvendégként megéltem a hatalmas és elhanyagoltságában is impozáns Carltont, ami ma szépen felújított luxushotel. Láttam a Sétateret, jártam az egykori városi színházhoz közeli legendás tejbárban is, és még sorolhatnám. Mivel akkortájt már sűrűn lapozgattam például a Magyar irodalmi hagyományok szlovákiai lexikonát, ezt-azt tudtam is ezekről a helyekről. Gimnazistaként Pozsonyban szilvesztereztem akkor, amikor létrejött az önálló Szlovák Köztársaság. Volt gimnáziumi diáktársamhoz, a ma színházi rendező és dramaturg Forgács Miklóshoz ruccantam fel akkor. Egyébként vele és másokkal az egykori Hont vármegyében is kirándulgattunk.
Hogyan lettél újságíró?
Még egyetemista voltam, amikor a szlovák közszolgálati rádió magyar adása, a mai Pátria Rádió munkatársakat keresett. A későbbi anyósom, a református lelkész Szabóné Hires Erzsébet biztatott elsőként, hogy jelentkezzek. Így kerültem 1998 tavaszán, a Mečiar-kormány utolsó hónapjaiban a rádióba. Tény, hogy a pénz is kellett, mert édesapámat a hatalmi szóval az ipolysági magyar gimnázium igazgatójává kinevezett szlovák tornatanár kidobta. Két évig nem taníthatott, édesanyám tartotta el a családot. Később az Új Szóba kerültem, és sorra jöttek a lehetőségek: a Duna Televízió szlovákiai műsorait vezettem, a Független Hírügynökség pozsonyi tudósítója voltam.
És az idegenvezetés?
Mindig is szerettem bemutatni a bennünket körülvevő világot, a színpadi szereplés meg ezt valószínűleg még erősítette is. Még egyetemistaként megszereztem az első idegenvezetői engedélyemet, de a média miatt ezt a hivatást nem gyakoroltam. Bő másfél évtized után egy kicsit elegem lett a sajtómunkából, és fokozatosan az idegenvezetésre tértem át.
Látszik, hogy szereted csinálni!
Nagyon jó, élvezem! Három gyermekünk van, a család is el-eljár kirándulni. Mint minden hivatás, az idegenvezetés is kihívás. Rengeteget kell tanulnom, méghozzá menet közben, de szeretem, ha kalauzolhatom a vendégeimet. Pozsony a fő terepem, de tulajdonképpen az egész országot „belaktam”, sőt, most már Csehországban és Magyarországon is vezetek csoportokat. Persze, ez úgy van, hogy a korábbi munkatapasztalatokat is igyekszem kamatoztatni, azaz fordítok, műsort vezetek, írok. Valahol rokon területek ezek, hiszen mindegyik esetében információkat, ismereteket adok át. Sok az átfedés is, mert például idegenvezetőként tolmácsolnom kell a helyi tárlatvezető szlovák, cseh vagy magyar ismertetőjét, vagy éppenséggel idegenforgalmi cégnek fordítok.
Hogyan került a képbe a Pozsonyi Kifli?
Tudtam erről a nagyon rokonszenves polgári társulásról már korábban is, de 2014-ben jött egy felkérés a Pozsonyi Kifli elnökétől, Bolemant Évától, hogy tartsak magyar nyelvű városnézést. Pozsony és a magyar irodalom kapcsolatával foglalkoztam, ez volt a társulás első magyar nyelvű tematikus sétája. Onnantól kezdve pedig egyre több dologba vontak be. Nemrég a társulás magyar alelnökévé választottak, ami nagy megtiszteltetés. Örülök, mert a cél közös: toleráns, körültekintő módon bemutatni a város hagyományait, jelenét, s természetesen azon belül hangsúlyosan a magyar Pozsonyt is.
Pozsonyi Kifli PT.
Fotó: Görföl Jenő, Szabó Réka
Korpás Árpád 1974-ben született Ipolyságon, 1993-ban érettségizett a ma Szondy György nevét viselő Ipolysági Magyar Tanítási Nyelvű Gimnáziumban. A pozsonyi Komenský Egyetem magyar–történelem szakán szerzett oklevelet. 1998-tól a Szlovák Rádió magyar adásának a szerkesztője volt, majd az Új Szó munkatársa (belpolitikai szerkesztő, parlamenti tudósító, a regionális híradás vezető szerkesztője, később pedig az Új Szó Online felelős szerkesztője). Közben a Duna Televízió szlovákiai műsorvezetőjeként, a magyarországi Független Hírügynökség szlovákiai tudósítójaként, a Szlovák Rádió és a Szlovák Televízió magyar adásának külső munkatársaként is tevékenykedett. Szerkesztői gyakorlatából kiindulva szlovák–magyar/magyar–szlovák és cseh–magyar fordítással, kísérő tolmácsolással, kiadványszerkesztéssel és szöveggondozással is foglalkozik. Rádiós és tévés tapasztalatából adódóan különféle rendezvények (író-olvasó találkozók, vitaestek stb.) moderátora. Akkreditált idegenvezető. Első idegenvezetői engedélyét 1996-ban szerezte (Kereskedelmi Intézet, Nyitra), a másodikat 2013-ban (Szlovákiai Idegenvezetők Szövetsége – SSSCR, Pozsony), a Pozsonyra specializálódó harmadik engedélyt pedig 2020-ban (Pozsonyi Kulturális és Információs Központ – BKIS, Pozsony). A Szlovákiai Idegenvezetők Szövetsége (SSSCR) és a Pozsonyi Idegenvezetők Társulásának (ASB), valamint az SZK Fővárosa – Pozsony Közterület-névadási Bizottságának tagja.
Kíváncsi mi újság a Pozsonyi Kifli háza táján?
Támogatóink
Támogassa az értékes dokumentumok, családi fotóalbumok, könyvek, fényképek és képeslapok megmentését, hogy ne vesszen feledésbe a háromnyelvű város, Pozsony atmoszférája.
Egyesületünkbe tagsági kérelem kitöltésével és beküldésével magánszemély vagy szervezet is beléphet.
Hirdessen weboldalunkon!