;)
Kettős kerek évforduló: Anton Zimmermann, Batthyány József bíboros karnagya
2021 11 3.
2021-ben megemlékezünk a jelentős klasszikus zeneszerző, székesegyházi orgonista és hegedűművész, a fejlődésének csúcsára városunkban érő híres Batthyány-zenekar karnagya, Anton Zimmermann (1741–1781) születésének 280. és halálának 240. évfordulójáról. Élete csaknem pontosan egybeesik Mária Terézia uralkodásának idejével. Művei Európa számos részén ismertek voltak, szimfóniáit együtt emlegették Haydn műveivel. Zimmermann pozsonyi zenésznek tekinthető, mivel városunkban letelepedve írta érett művei nagy részét. Bár Pavel Polák és Darina Múdra zenetudósok német nyelven publikált cikkei Zimmermann rövid életének számos körülményét feltárják, továbbra is sok mindent rejtély övez. A híres komponistáról még csak portré sem maradt fenn.
Anton Zimmermannt 1741. december 27-én keresztelték meg a sziléziai Breitenauban (Široká Niva, ma Csehország), tehát a karácsonyi ünnepek alatt születhetett. Az éppen akkor zajló első sziléziai háború miatt csak később jegyezték be az anyakönyvbe, melynek másolatában nem is szerepel a neve, ami megnehezítette a származásával kapcsolatos kutatást. Tobias és Elisabeth Zimmermann harmadik gyermekeként jött a világra. Édesanyja leánykori neve ugyancsak Zimmermann volt, vagyis a szülők rokonok lehettek.
1763-tól minden valószínűség szerint (csak vezetéknevén említik) a königgrätzi (Hradec Králové) püspökség szolgálatában állt mint „von Blümegen püspök által nagyra értékelt orgonista”, aminek vélhetőleg a püspökség Brünnbe költöztetése vetett véget.
Minden bizonnyal a 18. század 70-es éveinek elején, már ismert zenészként telepedett le Pozsonyban. Első ismert pozsonyi említése 1772-ből származik, amikor a Zöld ház színháztermében bemutatták Narcisse et Pierre című daljátékát. A Pressburger Zeitung 1773. november 24-i száma szerint a Szent Márton-dómban 1773. november 22-én tartott Szent Cecília-ünnepségre „Anton Zimmermann úr, az ismert zeneszerző” komponált zenét.
A Zöld ház
Zimmermann 1774. április 17-én Pozsonyból levelet küldött Brünnbe a königgrätzi püspök ceremóniamesterének abban a reményben, hogy Brünnben vagy Olmützben (Olomouc) orgonistaállást szerezhet. Pozsonyban vélhetőleg kizárólag komponálásból élt, bár a városházával folytatott levelezése tanúsága szerint a dómorgonistai posztra is volt kilátása. Rendszeresen helyettesítette az idősödő és betegeskedő Johann Andreas Schantroch székesegyházi orgonistát, és több vokális misét komponált a dóm számára. Leendő dómorgonistaként egy ideig a Káptalan utcában (Kapitulská) lakott, majd a városba költözött (a pontos helyszín nem ismert).
Anna Schirlbauer feltételezése szerint tanítványa volt Beethoven későbbi barátja, az árvai (Orava) Lestinből (Leštiny) származó Nikolaus Zmeskall (Mikuláš Zmeškal), aki 1774 és 1778 között az evangélikus gimnáziumban tanult. Vagyis Zimmermann valószínűleg tanítással egészítette ki keresetét.
1775. április 9-én az Esterházy Antal gróf által szervezett akadémián számos főnemesi és lovagi előkelőség jelenlétében több Zimmermann-szimfónia is elhangzott, és a hallgatóság nagy tapssal jutalmazta a zeneszerzőt.
Még ha gondolt is arra, hogy elhagyja Pozsonyt, a jelek szerint fordulat állt be magánéletében: 1775. augusztus 15-én nőül vette a pozsonyi születésű Elisabetha Lichteneggert (1752? – 1832. július 8.), Jakob Lichteneggernek, a dóm kántorának leányát vagy húgát. A házasságból öt gyermek született, egy fiú és négy lány. Negyedik gyermekük kiskorában meghalt, az ötödik pedig három hónappal Zimmermann halála után jött a világra.
Anton Zimmermann 1776-ban Batthyány József esztergomi hercegprímás szolgálatába lépett, aki abban az évben foglalta el az érseki széket, és Pozsonyba tette át székhelyét. Batthyány nagy mecénása volt a művészeteknek, és sokat adott a méltó reprezentációra, amiben a zene játszotta a főszerepet. A zenekar összeállításával megbízott Zimmermann bécsi zenészeket, pozsonyi nemesi kapellák és az Esterházy-zenekar tagjait is megkereste. A tagok közel fele kiemelkedő virtuóz volt, többen közülük komponisták is. A zenekart abban az időben Közép-Európa egyik legjobbjaként tartották számon. Zimmermann műveinek minőségéről és az általa vezetett orkeszter teljesítményének színvonaláról a Pressburger Zeitungban és a korabeli sajtóban számos említés tanúskodik.
Zimmermann először fejedelmi udvari zeneszerzői (fürstlicher Hofkompositeur) címet kapott, majd még ugyanebben az évben művészeti igazgató, karmester (Capellae Magister), hegedűs és valószínűleg csembalós is lett 500 arany fizetéssel, amit 1780-ban 600 aranyra emeltek. Bár a zenekar néhány prominens tagjának fizetése meghaladta az övét, feltehetően a rendelésre komponált műveiért is kapott pénzt. Említsünk meg néhány nevet zenésztársai közül: a fúvószenekart vezető klarinétos (valamint hangszerkészítő mester, a basszetkürt tökéletesítője) Theodor Lotz 600, a csellista Franz Xaver Hammer 800, az első hegedűs és igazgató Joseph Zistler 1000 aranyat kapott. A nagybőgővirtuóz és zeneszerző Johann Matthias Sperger 500 aranyat keresett, akárcsak Zimmermann.
A Prímási palota
Batthyány József érsek, majd 1778-tól bíboros 21–24 tagú zenekara 1776-tól 1783-ig működött, hetente kétszer adott hangversenyt a téli rezidenciában (kezdetben a régiben, 1780-tól az újban – a Prímási palotában) vagy a nyári rezidencia kertjében, ahová 1777-től „minden tisztességesen öltözött” polgár beléphetett. A Prímási palota 1780. november 21-i megnyitójának fényét a helytartói pár, Albert Kázmér szász–tescheni herceg és felesége, Mária Krisztina főhercegnő is emelte jelenlétével. Ezen a jelentős eseményen a főúri vendégek mellett a nagyközönség is részt vett a 18 oszlopon álló galérián.
Batthyány József pártfogolta a zenét, a színházat, és rezidenciáiban ünnepségeket, bálokat, felvonulásokat, tűzijátékokat rendezett. Névnapi ünnepsége akár egy hétig is eltartott. Különösen kedvelte a fúvósegyütteseket, az úgynevezett Harmoniemusikot. Az egyházi rendezvényeken kívül lakomákon, vadászatokon, lovasvigadalmakon (karüsszeleken) és dunai hajókirándulásokon is felhangzott a zene. A Brünner Zeitung 1781. augusztus 8-i száma beszámolt arról, milyen fényűzően utazott a bíboros 1781. július 26-án három hajóval a városból Pozsonypüspökibe (Podunajské Biskupice), a Mogyorós (Lieskovec) határrészben található nyári rezidenciájába. Az első hajón török ruhába öltözött zenészek modern „török zenét” adtak elő, maga a bíboros és vendégei a második hajón utaztak, a harmadikon pedig az udvartartása mellett ágyúk is helyet kaptak, amelyek lövései egymást váltották a partról leadott ágyúlövésekkel.
Batthyány József érsek
A Batthyány-orkeszter zenészei 1776. december 1-jén a Nagy evangélikus templom avatásán is felléptek, Zimmerman pedig alkalmi kantátát komponált erre az alkalomra.
Johann Schilson báró „Die Wilden” című melodrámája, amelyet Karl Wahr rendező 1777. december 13-án az új Városi Színházban közel száz előadóval, a karmesteri pulpituson pedig a zene szerzőjével, Anton Zimmermann-nal mutatott be, zajos sikert aratott. Sajnos a mű nem maradt fenn.
1780. május 1-jén Zimmermann régi álma végre valóra vált: a Szent Márton-dóm orgonistája lett, 107 arany fizetéssel és egyéb jövedelmekkel. Elődje, Johann Andreas Schantroch előző nap meghalt…
1780 szeptemberében a Schloss Hofban Mária Terézia és a helytartói pár jelenlétében nagy sikerű magánelőadáson mutatták be az „Androméda és Perszeusz” című melodrámát, amelyhez Zimmermann komponált zenét. Az előadásról Mária Terézia fiának, Ferdinánd Károly főhercegnek írt levelében is beszámolt. A librettót Kempelen Farkas írta, akinek 15 éves lánya is színpadra lépett. Az uralkodó a komponista nevét nem említette ugyan, a zenét azonban a „hübsch” (gyönyörű) szóval jellemezte. A melodrámát 1781. április 23-án a bécsi udvari színházban, a Hofburgtheaterben is bemutatták.
Hírneve csúcsán Anton Zimmermann váratlanul meghalt. Ahogyan nem ismerjük születése napját, úgy halálának pontos dátuma és körülményei is homályban maradtak. Pavol Polák 1781. október 8. és 14. közé datálja a művész elhunytát. Zimmermannt 1781. október 16-án helyezték végső nyugalomra a váraljai Szent Miklós-templom melletti Szent Miklós-temetőben, amelyet még abban az évtizedben bezártak – 1784-től már a Mária Terézia úti (ma Žižka utca – Žižkova) Szent Miklós-temetőbe temetkeztek. Zenekara a Szent Márton-dómban tompított hangszerekkel eljátszott rekviemmel emlékezett meg róla. Művészetének egy ismeretlen tisztelője gyászódát írt, amelyet a Pressburger Zeitung 1781. október 24-i száma a nekrológgal együtt közölt. Ebben a szerző a gyász mellett csodálatát fejezi ki az elhunyt művész személyisége, előadói kvalitásai és maradandó értékű zeneszerzői munkássága iránt. Ugyanezt a nekrológot három nappal később a Wiener Zeitung című bécsi lap is közölte. A pozsonyi Magyar Hírmondó 1781. október 24-én a következő szavakkal számolt be Zimmermann haláláról: „Az ékes muzsikabéli tudománynak nem kitsiny kárvallása esett azzal, hogy Battyáni Kardinális s Fejedelem Ur ő Eminentziájának Fő-Muzsikussa, Tzimmermann Ur, a legközelebb múlt héten e világból ki-múlék.”
A váraljai Szent Miklós-templom
A 29 éves özvegy még az ötödik gyermeke megszületéséig megkapta az orgonistának járó pénzt, 1781 utolsó trimeszterére Batthyány bíborostól is megkapta Zimmermann fizetését, majd Batthyány – és halála után az örökösei – a többi zenész özvegyénél nagyobb özvegyi járadékot juttattak neki. Ezek szerint többé nem ment férjhez; 51 évet élt le özvegyként. A Szent András-temetőben nyugszik.
Darina Múdra szerint Zimmermann 268 művet komponált (ezek közül 145-öt teljes nevén, 123-at csak vezetéknevén szignálta); további 13 műnek vitatott a szerzősége. A világi és egyházi művek aránya 202:66, ami azt jelzi, hogy elsősorban nem egyházi zeneszerző volt, inkább a főúri udvarok számára komponált. Műveit 104 intézmény őrzi tizennégy európai országban és az Egyesült Államokban. Korai halála ellenére lenyűgözően sokoldalú, magas színvonalú életművet hagyott hátra, amely megérdemli, hogy ne csak a művész kerek jubileumain szerepeljen a koncertszínpadokon.
Zuzana Godárová
Fordította: Böszörményi Péter
Kíváncsi mi újság a Pozsonyi Kifli háza táján?
Támogatóink
Támogassa az értékes dokumentumok, családi fotóalbumok, könyvek, fényképek és képeslapok megmentését, hogy ne vesszen feledésbe a háromnyelvű város, Pozsony atmoszférája.
Egyesületünkbe tagsági kérelem kitöltésével és beküldésével magánszemély vagy szervezet is beléphet.
Hirdessen weboldalunkon!