Koponyák a Kenyérpiacon
A vásárcsarnok építése és a vele összefüggő térrendezési munkálatok közben újabb leletek kerültek elő, amelyek megerősítették, hogy a Kenyérpiac helyén néhány évszázaddal korábban templom, temető és egy kápolna állt.
A Nyugatmagyarországi Hiradó 1910. március 18-ai számában arról tájékoztat, hogy a csarnok csatornázási munkálatai közben emberi csontokra bukkantak.
„Érdekes sírleletekre bukkantak a Kenyérpiacon, ahol mostanában a vásárcsarnok számára csatornázást végeznek. Ezen sírok, amelyekben koponyák, majdnem ép csontvázak találtattak, valószínűleg az egykori Szt. Lőrinc-temetőből valók.”
„ … a temető 1774-ig állot fenn” – írja Ortvay Tivadar 1905-ben megjelent, Pozsony város utcái és terei című munkájában.
Azóta több ásatás is történt a mai SZNF térnek ezen a részén, ezekből pedig biztosan tudjuk, hogy a középkorban itt állt a Szent Lőrinc templom, mellette a temetővel és a hozzá tartozó, Szent Jakabról elnevezett kápolnával. A 13. században itt húzódott a városfal, pontosabban annak keleti kijárata, a Lőrinckapu. Nevét arról a Szent Lőrinc faluról kapta, amely a városfalnak ezen a külső részén terült el. Az említett templom és kápolna már a 14. század elejétől állt, a Mohácsi csata (1529) után viszont lerombolták őket, ugyanis a török veszély hatására a városban megerősítették a védőfalakat. Ekkor kezdték a területet piactérként használni, a következő századok során ez a szerepe tovább erősödött. 1935-ben régészeti ásatás tárta fel a Szent Lőrinc templomot, maradványait ma is megszemlélhetjük – egy beüvegezett vaskonstrukción keresztül az SZNF téren. A Szent Jakab kápolnát 1994-ben fedezték fel.
P.K.
Kíváncsi mi újság a Pozsonyi Kifli háza táján?
Ajánljuk
Támogatóink

Eseménynaptár

Támogassa az értékes dokumentumok, családi fotóalbumok, könyvek, fényképek és képeslapok megmentését, hogy ne vesszen feledésbe a háromnyelvű város, Pozsony atmoszférája.
Egyesületünkbe tagsági kérelem kitöltésével és beküldésével magánszemély vagy szervezet is beléphet.
Hirdessen weboldalunkon!