;)
Lénárd Fülöp, az egyetlen pozsonyi születésű Nobel-díjas!
2017 01 17.
Nemrégiben a Prímás (az egykori Batthyány) téren járva, szokás szerint megálltam gyönyörködni a klasszicista Prímási-palotát díszítő pompás szobrokban. Tekintetem az Óvárosháza neogótikus szárnyára is átsiklott, majd egy minden hivalkodástól mentes, sőt szigorú reneszánsz homlokzaton állapodott meg a keskeny Templom (a hajdani Városház) utca sarkán.
Bár a ház főhomlokzata a Prímás térre néz, helyrajzi száma (1.) szerint városunk egyik legkisebb utcájának egyetlen épülete. Egy kicsit elidőztem mellette, és láttam, hogy a turisták és a helyi járókelők jó része figyelemre sem méltatja. Tudja-e vajon közülük akár egy is, hogy milyen jelentős épület mellett lépdel? Hiszen ez a ház már évszázadok óta itt áll, 1656 novemberének utolsó napján szentelték fel evangélikus gimnáziumként. Miután az evangélikusoktól a szomszédos templommal együtt elvették, katolikus gimnázium működött falai között, a 19. század közepétől pedig az Állami Főreáltanodának adott otthont.
Magyar királyi állami főreáliskola
1876 és 1880 között ennek az iskolának a padjait koptatta – itt, a Városház utcai épületben – Lénárd Fülöp, az egyetlen pozsonyi születésű Nobel-díjas! A fizika fejlődésében szerzett érdemei, a katódsugarakkal kapcsolatos felfedezései elég ismertek, hiszen ezekért kapott 1905-ben Nobel-díjat, és a nácizmussal való dicstelen kokettálása is közismert. Szülővárosában, Pozsonyban töltött ifjúkoráról azonban kevesebb szó esik, jóllehet ezek az évek meghatározóak voltak tudományos karrierje elindításában.
Lénárd Fülöp
Lénárd Fülöp 1862-ben született a Kisfaludy Károly utca 69. szám alatt (ma Kecskekapu utca 24–26.), egy borkereskedő családjába. 3 évesen elvesztette édesanyját, akinek a szerepét nagynénje, Baumann Anna vette át; az özvegy hamarosan feleségül is vette. Mivel ez idő tájt a tehetősebb családok gyermekei rendszerint otthon részesültek elemi oktatásban, a kis Fülöpöt csak kilencévesen adták iskolába – mégpedig a Szent Márton-dóm melletti, igencsak jó nevű tanodába. Maga Lénárd is megemlékezik róla önéletrajzában, hogy itt nagyszerűen megismerkedhetett a geometria és a rajz alapjaival, és belekóstolhatott a természettudományokba.
Különleges felvétel Lénárd Fülöp szülőházáról az egykori Kisfaludy Károly utcában (Kecskekapu utca). Forrás: pammap.sk, fotó: M. Gažo, tulajdonos: J. Šedivý.
Kecskekapu utca 24-26. (Kozia ulica 24-26)
Amikor 1876 őszén a Városház utcai főreáliskola ötödik osztályának tanulója lett, még nem tudhatta, milyen fontos lépésnek bizonyul ez majd az életében. Itt tanított ugyanis a kiváló Klatt Virgil, aki visszavonhatatlanul megnyerte a fiatalembert a tudomány számára. Klatt a szó jó értelmében megszállott volt: az ő világa csupán fizikából és kémiából állt. Az iskolában fizikai szertárat rendezett be, és kísérleti tanműhelyt hozott létre a diákok számára. A maga készítette eszközökkel mutatta be a fizikai jelenségeket. Nemegyszer az éjszakát és a hétvégét is az iskolában töltötte, hogy zavartalanul kísérletezhessen. Lelkesedése Lénárdot is magával ragadta. Emlékirataiban így ír: „Nem léteztek modellek vagy egyéb szemléltetőeszközök, amelyek segítették volna a tananyag megértését. Klatt azonban saját készítésű, egyszerű eszközökkel mutatta be és magyarázta meg azokat a jelenségeket, amelyekkel a természetben már találkozhattunk. Az iskolából hazafelé menet gyakran az új elképzelések és ismeretek jártak az agyamban. (…) Így már iskolás éveim alatt átfogó és részletes képet kaptam a fizikáról, amely egész életemben hasznomra vált.”
Amikor Lénárd 18 évesen elvégezte a pozsonyi főreáliskolát, egyetlen vágya az volt, hogy külföldön, lehetőleg Heidelbergben tanulhasson tovább. Ez a kívánság azonban szöges ellentétben állt atyja elképzelésével, aki fiára kívánta hagyományozni a céget, ezért igencsak csalódott volt. Végül engedélyezte, hogy fia kémiát tanuljon – de csupán a borkémiát. Lénárd így előbb a Bécsi Műszaki Főiskolára járt, majd Budapesten lett egyetemi hallgató, de úgy érezte, hogy ezek a tanulmányok semmi újat nem adnak neki. Egy év után keserűen hazatért Pozsonyba, hogy beálljon apja cégébe, de ebben sem lelt sok örömet: „A kereskedéssel szembeni ellenszenvem leküzdhetetlen volt. Annál szorgosabban dolgoztam a pincékben: magam végeztem a vegyelemzéseket, és új módszereket dolgoztam ki.”
Heidelberg
Az öregúr látta, hogy fia gyötrődik, és meglágyult a szíve. Nem akarta boldogtalanná tenni gyermekét, de mivel a tudományos pályát bizonytalannak tartotta, felkereste Klatt Virgilt, hogy megtudakolja, valóban tehetséges-e a fiú, és nemcsak afféle ifjúkori felbuzdulásról van-e szó. Klatt meggyőzte, hogy Fülöpnek kár lenne pozsonyi borászként eltékozolnia a tehetségét, a jövőjét illetően pedig nincs ok az aggodalomra. Eldöntetett, győzött a tudomány! Lénárd 1883 őszén megkezdhette tanulmányait a Heidelbergi Egyetemen, további sorsa pedig jól ismert. Arról azonban szólunk kell még, hogy Klattról soha nem feledkezett meg, élete végéig hálás volt tanárának mindazért, amit az érte tett: amiért kitárta előtte a tudomány világának kapuit, és segített atyját jobb belátásra térni. Szülővárosát sem felejtette el, bár idővel, különösen nevelőanyja 1908-as halála után lazult a Pozsonyhoz fűződő kapcsolata.
A főreáliskola a 19. század 90-es éveiben a Városház utcáról átköltözött a Torna utcai (Zochova) új épületbe, amelyet a régi pozsonyiak „öreg rádió ” néven ismernek. De tartsuk meg emlékezetünkben a Városház utcai szerény épületet, hiszen ez volt a színhelye Lénárd Fülöp első lépéseinek a tudományos világhír felé.
Ján Vyhnánek
Fordította: Böszörményi Péter
Kíváncsi mi újság a Pozsonyi Kifli háza táján?
Ajánljuk
Támogatóink
Eseménynaptár
Támogassa az értékes dokumentumok, családi fotóalbumok, könyvek, fényképek és képeslapok megmentését, hogy ne vesszen feledésbe a háromnyelvű város, Pozsony atmoszférája.
Egyesületünkbe tagsági kérelem kitöltésével és beküldésével magánszemély vagy szervezet is beléphet.
Hirdessen weboldalunkon!