Nézegessen retró híradókat a ’20-as, ’30-as, ’40-es évek Pozsonyáról!

Műtárgylesen
2019 04 2.

Új cikksorozatunkban nemzetközi online adatbázisokat pásztázva mutatunk be Pozsonyhoz kötődő tartalmakat, köztük soha nem látott archív felvételeket, valódi ritkaságokat is.

Az első részben a Filmhíradók Online elnevezésű webes filmhíradó-archívumból szemezgetünk, amely az 1914 és 1943 közötti időszak néma híradásainak, Magyar Világhíradóinak filmhíreit mutatja be a Filmarchívum jóvoltából. A készítők ígérete szerint a közeljövőben az 1948 utáni időszak digitalizált filmhíradói is elérhetővé válnak a világhálón.

A Filmhíradók Online felvételei egy-egy izgalmas történelmi korszak lenyomatát adják, a közönség pedig egyúttal képet kap a korabeli nyilvánosság működéséről is. A híradók témák, személyek és helyszínek szerint rendezhető adatbázisban kereshetők – akár a felvételeken elhangzó szövegek alapján is. A filmhírek egy böngészőbe épített lejátszó segítségével teljes képernyős méretben is megtekinthetők, emellett weboldalba ágyazhatók és megoszthatók az interneten, kizárólag oktatási, kutatási vagy közismereti célból.

Az adatbázisban Pozsonyon kívül több felvidéki városról is találhatók híradások, többek között Kassáról, Eperjesről, Komáromról, Érsekújvárról. Reméljük, rövidesen nálunk is találkozhatunk hasonló kezdeményezéssel, és kedvünkre böngészhetünk majd a csehszlovák archív filmhíradók között is.

Pozsony és Bős között tíz kilométeres vonalon befagyott a Duna

A múlt század első harmadában még nem ment ritkaságszámba, hogy akár több kilométeres szakaszon befagyjon a Duna. Így történt ez 1927/1928 telén is, amikor Pozsony és Bős között „félelmetes jégmező hidalta át a trianoni határt.” A filmhíradóban unikális felvételek láthatók a Savaza nevű cseh vontatógőzösről, melyet Pozsony térségében nyomott ki a jég. A hajó ennek következtében zátonyra futott. Bár „megfeszített munkával” igyekeztek kiszabadítani a Savazát a jég fogságából, végül mégis meg kellett várni, hogy elapadjon alóla a víz. Ezt követően a Savaza három méterrel a vízszint fölé került, később a Morava gőzös szabadította ki szorult helyzetéből. A híradó tanúsága szerint a jég fogságában rekedt hajó legénységét a magyar partról naponta ellátták élelemmel.

 


 

Kisantant konferencia Pozsonyban (1936. szeptember 13-14.)

1936 szeptemberében Pozsonyban találkoztak a kisantant képviselői: Kamil Krofta csehszlovák, Milan Stojadinović jugoszláv és Victor Antonescu román külügyminiszterek. Ezen a konferencián Csehszlovákia egy utolsó kísérletet tett a szövetség megszilárdítására, melynek záloga egy három oldalú kölcsönös segítségnyújtási szerződés lett volna. A filmben izgalmas panorámafelvételek láthatók a ‘30-as évek Pozsonyáról, az Au Café teraszáról nyíló kilátásról, de feltűnik a Ganymedes-kút és a Carlton szálló is, ahol a konferencia megrendezésre került. A híradó végén a kistapolcsányi kastély látható, amely az Osztrák–Magyar Monarchia felbomlása előtt a Habsburgok nyári rezidenciájaként szolgált, majd az első világháború után elnöki nyaraló lett. A kisantant konferencia résztvevői itt találkoztak Edvard Beneš elnökkel, aki szintén megjelenik az utolsó filmkockákon.

 

       

 

A cseh katonaság kiürítette Pozsonyt

A felvételek 1939 márciusában, a Tiso-féle Szlovák Köztársaság „függetlenségének” kikiáltása után készültek. A cseh katonák és csendőrök kivonulnak Pozsonyból – vagyis inkább kiűzik őket a Hlinka-gárdisták. Az archív felvételeken látható a régi városháza és a vármegyeháza is, ahol a szlovák parlament székelt. Itt kiáltották ki a „független” szlovák államot is.

 

 

A magyar követ Tiso elnöknél

1940 januárjában a Tiso-féle Szlovák Köztársaság első pozsonyi magyar nagykövete, Szentmiklósi Szabó György a Grassalkovich palotába látogatott, hogy átadja Jozef Tiso államfőnek a megbízólevelét. Szabó Györgynek nehéz peiródusban (1939-1941) kellett betöltenie ezt a pozíciót. A magyar-szlovák diplomáciai kapcsolatokat szinte permanensen mélyponton tartották a fegyveres konfliktust is generáló határviták („Kis Háború”), a szlovákiai magyar és a magyaroszági szlovák kisebbség ellen elkövetett atrocitások, valamint a mindkét félre jellemző revíziós törekvések (a Tiso-féle Szlovákia az első bécsi döntés, a Horthy-féle Magyarország pedig Trianon teljes revízióját remélte megvalósulni a háború alatt vagy után). Mint Janek István Magyar–szlovák kapcsolatok 1939–1941 között a két állam diplomáciai irataiban című tanulmányából kiderül, 1940 elején újabb válság jelentkezett a két ország viszonyában. „Magyarországon olyan híresztelések kaptak szárnyra, hogy Szlovákia Magyarország megtámadására készül, Szlovákiában pedig az terjedt el, hogy Magyarország Szlovákiát akarja elfoglalni. A viszony rosszabbodásának körülményeit abból a beszélgetésből rekonstruálhatjuk, amely a magyar követ megbízólevelének átadása alkalmával hangzott el a követ, Jozef Tiso és Ferdinánd Durčansky szlovák külügyminiszter között. A magyar követ nyíltan megkérdezte Tisót Szlovákia támadási szándékának valódiságával kapcsolatosan, aki egyértelműen cáfolta azt. Válaszában a következőképp kommentálta a magyar követ értesülését: »Szlovákia békében akar maradni. Nekünk mindnyájunknak itt az az érdekünk, hogy etnikai és fizikai épségünket lehetőleg megóvjuk a mai világfelfordulásban, mert ezzel legjobban biztosíthatjuk népeink érdekeit, ezért békességben kell élnünk egymással.« (…) Tiso és Durčansky felrótták Szabónak, hogy a szlovák kisebbséget megaláztatások érik Magyarországon, ennek következtében a szlovák kormány helyzete is nagyon nehéz saját közvéleménye előtt. Nehezen tudják féken tartani a nacionalista irányzatokat. A magyar követ arra hívta fel beszélgetőpartnerei figyelmét: mindkét kormánynak arra kell törekednie, hogy megfontoltan és higgadtan, a legnehezebb kérdésekben is a megértés útját keressék. Tiso a beszélgetést azzal fejezte be, hogy még sokáig fog tartani, amíg a kormányok túljutnak ezeken a nehézségeken, de reméli, hogy a kölcsönös türelem végül meghozza gyümölcsét.”

 

 

A Duna áradása Pozsony környékén

1940 kora tavaszán jeges árvíz sújtotta a fővárost, a Duna 822 centiméteres vízmagassággal tetőzött március 5-én. Mint a korabeli híradásból kiderül, a víz a környékbeli falvakat sem kímélte, komoly károkat okozva az ott lakóknak. Ebben az évben még egyszer elöntötte az ár Pozsonyt, június 6-án 805 centiméternél tetőzött a Duna.

 


 

Közép-európai ping-pong bajnokság Pozsonyban

1943 februárjában közép-európai nemzetközi asztalitenisz-bajnokságot rendeztek a fővárosban, melyen a szlovák versenyzőkön kívül magyar, német és horvát játékosok is megmérették magukat. Mint a korabeli, az eddigi első hangos híradásból kiderül, a magyar csapat minden várakozást felülmúlt: egy szám kivételével minden versenyt megnyertek. Egy újságcikk (http://www.huszadikszazad.hu/cikk/magyar-asztalitenisz-sikerek-pozsonyban) tanúsága szerint a bajnokság legnagyobb meglepetése a fiatal Till–Farkas férfi páros volt, akik „ragyogó küzdelemben 3:1 arányban legyőzték a verseny nagy favoritját, a Harangozó testvérpárt. De bravúrosan szerepelt a Farkas Gizi, Kolozsváry Sári hölgypáros is, érdekfeszítő küzdelemben 3:2 arányban legyőzték a Pritzy-Schultz német bajnokpárost.”

 


 

Kacsinecz Krisztián 

Támogatóink