;)
Pozsonyi szoborhátterek Csanda Mátéval (magyar nyelven)
2015 09 20.
Szobrok, köztéri alkotások, kompozíciók „mögé” tekinthettek azok, akik 2015. szeptember 13-án részt vettek Csanda Máté művészettörténész Andersentől Tinkáig – mi fán terem a köztéri szobrászat című pozsonyi városnéző sétáján.
A Pozsonyi Kifli Polgári Társulás kétórás rendezvényén több mint harmincan vettek részt. Az előadó alapos – iróniával is fűszerezett – fejtegetéseinek köszönhetően a bámész korzózó előtt általában rejtve maradó összefüggésekre csodálkozhattunk rá.
A séta az Óvárosra korlátozódott (a Ferenciek teréről a Fő téren és az egykori Sétatéren, azaz a mai Hviezdoslav téren keresztül a személyihajó-kikötőig jutottunk), ám az eszme- és művészettörténeti kalandozásnak hála képzeletben a tágabb Pozsonyban, sőt – osztrák és német példák, analógiák beemelésével – Európában, annak múltjában is barangolhattunk.
Az előadó felfedte, milyen hatalmi és más reprezentációs célokat jelenítenek meg az egyes köztéri alkotások, milyen olvasatok lehetségesek, miféle szimbolika jelenik meg előttünk. Persze, szólt arról is, hogy egy-egy óvárosi köztéri elemnek nincs komolyabb jelentéstartománya, azaz felállítása, helye és formavilága mögött inkább profán megrendelői szándék, ízlés keresendő.
Képet alkothattunk a közterületek funkcióváltásairól is, tehát például arról is, hogyan vált az egykor vásároknak és szégyenketrecnek helyet adó Ferenciek tere csöndesebbé, „eldugottabbá”.
Csanda Máté esetenként (például a Fő téri Miksa-kútnál) azt is elmondta, milyen jelentésrétegek vagy éppen üresebb, értelmezhetetlenebb díszek rakódtak az alkotásokra a századok során. Megjegyezte, hajlamosak vagyunk egyszerre készült, kompakt egészként elkönyvelni a köztéri műtárgyakat, pedig azok sok esetben „patchworkszerűek”. Ezt illusztrálandó: az említett díszkút négy pisilő puttóját a pozsonyi prüdéria miatt idővel átalakították.
Két szobornál – Bártfay Tibor Andersenjénél és a kikötőhöz közeli, Tinka című szobornál – részletes elemzést kaptunk az elmúlt negyedszázadban az Óvárosra telepedő újabb köztéri szobrokról is. Csanda szerint ezek egy része „bornírt, instant letapogatásra való”, a Tinka című meg például egy leukémiában elhunyt kislánynak emléket állító egyfajta „kultusztárgy, szakrális kisemlék”. A művészettörténész természetesen nem kétli a szoborállítási szándék nemességét, őszinteségét, ám az ilyen művek megjelenése felveti a kérdést, hogy milyen városkép-formálási politikát követ ma Pozsony, pontosabban hogy van-e erre vonatkozólag valamilyen következetes koncepciója/gyakorlata.
Csanda Máté mindenkit arra biztatott, hogy járja nyitott szemmel a várost. Olvasmányt is ajánlott: az 1945 után készült pozsonyi szobrok online elérhető jegyzékét, a www.supissoch.sk honlapot. (Az összképhez és a régebbi vonatkozásokhoz lásd még a Pozsonyi Kifli Ortvay-adatbázisát, a www.ortvay.eu honlapot!)
„Magammal is polemizálok” – jegyezte meg egy ponton Csanda Máté. Rokonszenves előadói/kutatói megközelítésmód ez, művészettörténész esetében pedig majdhogynem elvárás. Mindazonáltal fogódzókat adott, hogy a szemrevételezett műtárgyakról legalább valamiféle saját véleményünk alakulhasson ki. Ahhoz azonban, hogy polemizálhassunk is magunkkal, még sokat kell tanulnunk – Csanda Mátétól is. Várjuk a folytatást!
Korpás Árpád
Fotó: Szabó Réka
Kíváncsi mi újság a Pozsonyi Kifli háza táján?
Ajánljuk
Támogatóink
Eseménynaptár
Támogassa az értékes dokumentumok, családi fotóalbumok, könyvek, fényképek és képeslapok megmentését, hogy ne vesszen feledésbe a háromnyelvű város, Pozsony atmoszférája.
Egyesületünkbe tagsági kérelem kitöltésével és beküldésével magánszemély vagy szervezet is beléphet.
Hirdessen weboldalunkon!