Kőbe vésett életút A kő metamorfózisa – Tisztelet Fadrusznak

Hírek
2023 11 20.

Fadrusz János személyének és művészi örökségének jelentősége vitathatatlan – mindezek szakszerű és átfogó ismertetésére azonban ez idáig kevesen vállalkoztak.

Dr. Lázár Béla kísérelte meg elsőként – mint kötete elöljáró beszédében írja, még Fadrusz éltében, az ő közbenjárásával –, hogy a szobrász életpályáját és művészetét bemutassa. Az életrajz végül jóval később, 1923-ban került kiadásra. Ezt követően Soós Gyula írt Fadrusz mester munkásságáról 1961-es képzőművészeti kötetében. Ez alkalommal pedig Hornyák István vállalkozott arra, hogy megemlékezzen a híres pozsonyi szobrászművészről A kő metamorfózisa – Tisztelet Fadrusznak című könyvében. Elődeitől eltérően azonban Fadrusz regényes életére és annak állomásaira helyezte a hangsúlyt, ehhez híven prózában mesélve el egy megpróbáltatásokkal teli, de kalandos és figyelemre méltó életutat.

A történet egy vonatúttal kezdődik. Fadrusz „dráginkójával”, azaz feleségével, Deréky Annával a stószi gyógyszanatóriumhoz tart, hogy ott kikúrálják az őt gyötrő, akkor még csupán megfázásnak hitt betegségből. A hegyekben töltött idő közben a testileg és lelkileg is meggyengült művész mintegy magába fordulva veszi számba életének eseményeit, mesterségének sikereit és kudarcait, a nélkülözésből a nemzetközi elismerésig való emelkedését – így tehát maga Fadrusz válik a regényes életrajz elbeszélőjévé, emlékeiből szőve egybe a történetet.

A kötet egyik fontos eleme a történeten végigvonuló változás vagy – ahogyan a cím is indikálja – metamorfózis motívuma. Ez egyrészt a narrátor által elbeszélt élet felrajzolásában mutatkozik meg: az útját kereső fafaragó inas végül nagy hírű szobrászművészként teljesedik ki, méltó helyet nyerve el a legfelsőbb művészi berkekben, csak hogy ugyanezen elit kör legyen az, amely úgy dönt, Fadrusz művészi hozzáértése megkopott. Metamorfózis ugyanakkor maga a szobrászmesterség is, melyre az elbeszélő, mint egy sajátos filozófiára többször is vissza-visszautal: a metamorf kőzetből, a márványból az emberi kéz új életet teremt, műalkotássá változtatja. Így gondol vissza Fadrusz az olaszországi Carrarában töltött idejére is, mely vidékre mesterségének bölcsőjeként tekint: „Az őstengerek mészhéjú élőlényeinek leülepedő vázaiból a Föld több száz fokos hőjének hatására és az egymásra nehezedő lemezek nyomása alatt keletkező, majd a kőzet felgyűrődése által felszínre jutó márványból szobor születik. A kihasított kőből műalkotás lesz, amely az életet hirdeti. Az életet, melyre sokszor gonosz és pusztító erők törnek, mint most énreám, de nem engedem kiverni kezemből a mintázófát, Carrara kincsébe újabb életet akarok még lehelni.”

Hornyák István hű krónikása Fadrusznak, s noha a valós életrajzi tényanyagok mellett a fikció is megjelenik – például a művész találkozása az akkor még gyermek Fábry Zoltánnal ‒, mindvégig igyekszik követni és hiteles képet adni a szobrász életéről. Mindezek mögött hosszas és aprólékos kutatómunka húzódik, többek között felhasználva a Szlovák Nemzeti Galéria Fadrusz-hagyatékát. A szobrász megannyi személyes levelezését is felkutatta és beemelte a regénybe, melyek nemcsak szöveg formájában jelennek meg, a könyv végén a korabeli fotográfiák mellett azok is megtalálhatók kép formájában.

A regényes életrajz valóban méltó tiszteletadása Fadrusznak, aki nemcsak mint neves magyar szobrászművész érdemel említést, de Pozsony szülöttjeként a város történetének és emlékezetének is egy kiemelkedő alakja. A kő metamorfózisa amellett, hogy egy művészi sikerekkel teli életpálya fölvázolásában jeleskedik, bemutatja az alkotómester mögött az embert is, annak minden gyengeségével, bánatával és erejével együtt.

A kötet megvásárolható a Pozsonyi Kifli Polgári Társulás e-shopjában, valamint hamarosan a karácsonyi vásáron felállított standjánál is.

Hernádi Henriett

Támogatóink

Don`t copy text!