Nincs szabadság a Satinský utcában

Város
2019 04 2.

Sokan vagyunk, akik az elmúlt hónapok során nagyon örültünk annak, hogy megnyitották a Satinský utcát. Pozsony talán legrövidebb, sok arra járónak a leghasznosabb, de a városnak mindenképp a legújabb utcájáról van szó, amely a Temető utcát köti össze a Duna utcával. Pontosabban csak kötötte, ugyanis az új kórház befejezése után ünnepélyesen megnyitott kis átjárót néhány hete lezárták.

img_5738

Imádtam ezt a kis átjárót, mert autók nem mehettek rajta keresztül, viszont a gyalogosoknak jó rövidítés volt (nem kellett megkerülni a gimnázium épületét), hipp-hopp ott lehetett lenni például a Kubistához címzett kávézóban, ahol olyan isteni diógrillázsos ostyát adnak a kávé mellé (Isten tartsa meg jó szokásukat).

img_5739

Aztán az egyik este, amikor biciklivel suhantam volna át rajta, egy idős bácsi épp a drótkerítést szerelte. „Čo môj? Myslíš, že tadial prejdeš?“ – szólt hátra kombinált fogóval a kezében, én pedig elmondtam: igen, abban a hitben érkeztem, hogy átmegyek. Mire a bácsi tájékoztatott, hogy ez nem fog menni, a ház lakói ugyanis a zajra panaszkodva lezáratták az átjárót. A kerítésre azóta zöld ponyva került, hogy ne is lássuk, ami odaát van. Szóval a lakókat zavarta az áthaladó emberek zaja, és lezáratták. Biztosan megtehették.

img_5736

Szóval van itt egy 21. századunk, fröcsögünk, hogy korrupció, meg mindenki mondjon le, a főváros legújabb utcáját pedig valakik lezáratják. Az említett épület előtt áll Július Satinský szobra, előtte felirat: „A mi utcánkban szabadság van”. Néhány méterrel arrébb a Satinský utca, kerítéssel elfelezve. A kerítés szélére azért szereltek egy ajtót is, nyilván, hogy az „egyenlőbbek” azért átjárhassanak, ha kedvük tartja. Ellenállhatatlan megoldás.

img_5735

Mit csináljunk? Kihez kell fordulni? Hajtsunk neki a kerítésnek egy Hummerrel? Vagy kérjünk magunknak kulcsot? Most jut eszembe, engem is zavar, hogy az ablakunk alatt gyalogosok járnak. El fogom keríttetni ezt az utcarészt. Hisz pénzzel állítólag mindent lehet. El is kezdek spórolni…

Veres István

Támogatóink