Vándortudósok Pozsonyban, 1865

Régi pozsonyi történetek
2019 04 2.

Megérkeztek végre azon ünnepélyes napok, melyek hetek, sőt hónapok óta nálunk közbeszéd tárgyai, s melyekre már régóta szokatlan lelkesedéssel folytak az előkészületek. A város külseje már egy hét óta hirdette, hogy valamely nem mindennapi eseménynek lesz színhelye” – tájékoztat Pozsonyról 1865 augusztusában Magyarország képes hetilapja, a Vasárnapi Újság.

pozsony_multja1_1865_02-3

A Magyar Orvosok és Természetvizsgálók 11. nagygyűlésére az egykori koronázóvárosba 568 tudós érkezett az egész országból. A tudományos élet jeles képviselői kedvezményes jeggyel, vasúttal vagy gőzhajóval utazhattak Pozsonyba. A regisztráció és az ismerkedési estély a Prímási palota épületében zajlott. Az esti órákban az épület előtt, az erkélyen megjelent vendégek nagy tetszésére, a Pozsonyi Dalárda tartott fáklyás felvonulást és adott koncertet. Másnap a közgyűlést a Városi Vigadóban Zichy Károly elnök és Pozsony polgármestere, Gottl Móric nyitotta meg. Ezután a titkárok, Rómer Flóris és dr. Kanka Károly (pozsonyi szemészorvos) olvasták fel a különböző tudományos intézmények üdvözlő leveleit.

ukb-d0485418-00000001

A nagygyűlés titkára és az esemény egyik főszereplője Rómer Flóris volt, aki a kongresszus régészeti szakosztályának ülésvezető elnöki tisztét is betöltött, tovább a Grassalkovich-palotában ebből az alkalomból rendezett ipari, régészeti és művészeti kiállítás egyik legaktívabb rendezője. A kiállítás katalógusának régészeti részét is ő szerkesztette. A Grassalkovich-palota előtt lobogó zászlók jelölték a kiállítás helyszínét, amely méltán tekinthető az 1868-ban megnyíló Pozsonyi Városi Múzeum „előszelének”.

pozsony_multja_1865_02-3

A vendégek több kiadvány mellett egy emlékérmet is kaptak ajándékba. A pozsonyi tagtársak ebből az alkalomból adták ki a Pozsony és környéke című könyvet, amelyben Pozsony múltját és jelenét mutatják be. A Pozsony régészeti műemlékei című részt Rómer Flóris írta. A korabeli tudományos és idegenforgalmi „workshop” résztvevői egy kirándulással egybekötött tanulmányúton is rész vettek: gőzhajóval ellátogattak Dévénybe és a Pozsony mellett található ausztriai Hainburgba és Németóvárra (németül: Bad Deutsch-Altenburg). Emlékezetes pillanata lehetett a nagygyűlésnek a régészeti szakosztály pozsony-nagyszombati lóvasúton történt szentgyörgyi kirándulása. A nagygyűlés több neves vendége között szerepel a híres feltaláló, Jedlik Ányos neve is, aki a fénytalálkozási készülékről tart előadást.

01%20(2)

A rengeteg szakosztály (orvos, sebész, gazdasági, természettani, zoológus, botanikus, gyógyszerész, asztronómus stb.) szakmai ülései mellett a fiatalabb vándortudósok számára a szórakozásra is bőven maradt idő, írja a Vasárnapi Újság beszámolója:

„Az orvosok és természetvizsgálók fiatalabb tagjai ugyanis mindjárt a gyűlés első napján bizottmányt alakítottak, mely e nap estéjére zárt körű tánczestélyt rendezett a helybeli lövöldében, ezzel is be akarván bizonyítani, hogy az okos ember a hasznossal a kellemeset szokta egyesíteni. A mulatságra Pozsony szépei nagy számmal lévén meghiva, a meghivást szívesen is fogadták s a kitűzött helyen megjelentek. Derült kedv és vidorság nem hiányzott. Mindenesetre dicséretesen jellemzi az ifjú természetvizsgálók ízlését, hogy ők a természet legszebb tárgyait, a hölgyeket is meg akarták Pozsonyban ismerni.”

pozsony_1862-3

A magyarországi tudósok első nagygyűlését 1841-ben Pesten tartották, amelynek célja a Magyarországon működő tudósok személyes kapcsolatainak kiépítése, valamint az orvosi és természettudományi ismeretek, tapasztalatok eszmecseréje volt. A gyűlések helyének változtatásával a szervezők a magyarországi vidék megismerését kívánták elősegíteni. „Diplomaticus nyelve a magyar gyűléseinek, ezen vitetvén jegyzőkönyvünk is, mind azáltal hazai nyelvünkben jártas ügyfeleink kevéssé jártas ügyfeleink deákul, sőt saját anyai nyelvökön is adhatják közléseiket”– írja az alapszabály.

Ifj. Papp Sándor

Támogatóink